Ahogyan a piac fokozatosan megismerkedik a tervezett intézkedések nagyságával, vissza fogja igazolni azokat, mert a döntések belső tartalma és nagysága meggyőzi majd a szereplőket arról, hogy ez egy jó lépéssor. A másik ok pedig nemzetközi, hiszen nem csak a forintnál volt érdemi árfolyamváltozás, hanem általában a kelet-európai valutáknál.

Úgy tűnik, hogy nem tartja túlzottan tragikusnak azt, hogy gyengült a forint. Mi a kormány célja az euróárfolyammal kapcsolatban?

Ugyanazt tudom mondani, mint amit már mondtam az elmúlt időszakban is: a kormánynak nincs árfolyamcélja.

Az utóbbi időszakban volt kamatemelés is, amelynek a forint erősödésének irányába kellett volna hatnia.

Leginkább azt a teóriát tudom elfogadni, hogy a következő időszakban az elhatározott döntések helyes értékelése stabilizálja a forint árfolyamát. Meg vagyok arról győződve, hogy ez nem hónapokon belül, hanem adott esetben ettől lényegesen rövidebb idő alatt be fog következni.

Mit jelent ez a stabilizáció? Az embereknek, akik devizahitelben ülnek vagy a nyaralás előtt számolgatják, hogy mennyit is kell majd költeniük?

Egy ország pénzügyminisztere nagy hibát követ el, ha akármilyen nyilvános fórumon az árfolyammal kapcsolatban véleményt mond. Az elmúlt időszakban rendkívül nagy távolságot futott be az árfolyam, és ez rövid időn belül nem szerencsés. Azt várom ezektől az intézkedésektől, hogy a magyar makrogazdasági kilátásokat pozitívan befolyásolják.

A választásokig azt mondták, hogy a hiány a tervek szerint alakul, az év első felében mindig nagyobbak a kiadások, tehát nem meglepő, hogy a hiányadatok rosszabbul alakulnak.

A választások előtt azt mondtuk, hogy mi a tényszerű hiány. Elmondtuk a januári, a februári hiányt, senki nem vitatja utólag sem, hogy ezek pontos számadatok voltak. A hiányszámok egy hónap kivételével kedvezőbbek voltak annál, mint amit eredetileg a prognózisban szerepeltettük.

De most kiderült, hogy ezermilliárd forinttal lenne nagyobb a hiány, ha nem tenne semmit a kormányzat.

Ez egy prognózis ma is, amely azt feltételezi, hogy ha nem történne semmi a folyamatokban, akkor elképzelhető, hogy év végére ekkora lenne a deficit. Ezen kívül az elmúlt időszakban történtek olyan döntések, amelyek konzekvenciáját ma már keresztül lehet vezetni.

Mennyire volt ön személy szerint tisztában a választások előtt azzal, hogy amit akkor mond, az a választások után már nem úgy lesz igaz?

Amit én mondtam, azt nem gondolom, hogy nem lett volna igaz a választások után. A választások előtt is a valóságot tükröző számokat mondtuk, mert tényszámokat mondtunk mindig. Miután 2005. szeptember 16-ától a választások napjáig 140 alkalommal mondtam el különböző rendezvényeken azt, hogy melyek azok a területek, ahol érdemi beavatkozásokra van szükség, ezért rajtam elég furcsa lenne bárkinek azt számon kérnie, hogy miért nem szóltam. Természetesen, nem tudtam megmondani, hogy mekkora lesz majd a hiány.

Egyrészt áldozatvállalást kérnek az emberektől, hiszen azt mondják, hogy egy vadonatúj helyzet van, miközben azt is elismerik, hogy a választások előtt nem, vagy nem megfelelően tárták fel a bajok nagyságát, hiszen elvileg tudták vagy tudhatták volna, hogy hogyan alakul az év végéig a hiány.

Tudni szerintem senki nem tudta. Kalkulálni kalkulálhat mindenki. Ilyen kalkulációkat mi is csináltunk az elmúlt időszakban, sokféle változattal számoltunk, ezen változatok közül egy olyan változatot tártunk a nyilvánosság elé, amelyet a legvalószínűbbnek tartunk. Tudom, hogy ehhez képest is lehetséges még eltérés az év hátralévő részében, hiszen az ezermilliárdos többletnek döntő része tapasztalati alapon kalkulált összeg. Kockázat például az, hogy ha újabb szárnyas állományok fertőződnek meg madárinfluenzával. Akkor ez nagyon sok pénzébe kerülhet Magyarországnak. Ma még csak egy megye nagyon szűk részén kell elpusztítani a szárnyasokat, de ha ez tovább terjed, akkor ennek a mostani szabályok szerint az európai uniós megállapodás alapján a felét a magyar költségvetés fizeti, ami tízmilliárdos nagyságrendű összeg lehet. Nyilvánvaló, hogy erre ma nincs tartalékunk.

A fő kritika elsősorban az adóemelésre, a bevételnövelésre összpontosít.

A 350 milliárd forint úgy jön ki, hogy 170 milliárd forint a kiadáscsökkentés és 180 milliárd forint a bevételnövelés. Jövőre nem lehet ebben az arányban csökkenteni a kiadásokat. Ténylegesen ebben az évben a gyógyszerkiadások, az egészségügyi kassza túllépésének a csökkentésével, az egyes tárcáknál végrehajtott zárolással és az év elején képzett államháztartási tartaléknak a föl nem használásával egyértelmű kiadáscsökkentés lesz. És miután ez adja majd a 2007-es költségvetési kiadáscsökkentés bázisát, elmondható, hogy a mérséklés tartós lesz. A kormány olyan politikai döntést hozott, hogy nem kívánja csökkenteni a nyugdíjakat és nem kívánja csökkenteni a családi támogatásra fordított összeget. A parlament előtt van az önkormányzati átalakításra vonatkozó javaslatunk. Remélem, megkapja a kétharmados többséget, és akkor itt is lehet csökkenteni. A parlament elé terjesztjük nagyon rövid időn belül az oktatás átalakítására vonatkozó javaslatunkat, ami szintén szerkezeti változás, és készítjük az egészségügy átalakítására vonatkozó törvényjavaslatainkat.

Járai Zsigmond jegybankelnök azt mondta, hogy az MNB magasabb inflációt vár jövőre, mint a Pénzügyminisztérium, mert még olyan további intézkedések is lesznek, amelyeknek a hatásaival számolni kell. Mik ezek az intézkedések, és mikor fogják bejelenteni?

Mi minden intézkedést bejelentettünk, ami az Új egyensúly program része. A jegybank nem számolt bizonyos hatásokkal, amivel számolhatott volna.

Helyesnek tartja utólag azt a lépést, hogy csökkentették az áfát?

Évekig az a vád ért bennünket, hogy az mégiscsak tarthatatlan, hogy Magyarország a legmagasabb áfát alkalmazó ország az Európai Unióban. Tény és való, hogy a legjobb megoldás az lett volna, ha egy lépésben történik a felső kulcs csökkentése és az alsó kulcs emelése.

Összességében milyen hatásokat vár az Új egyensúly programnak köszönhetően?

A gazdasági növekedés valóban alacsonyabb lesz, bár nem az adóemeléseknek köszönhetően, hiszen az adóemelések hatása ebben eléggé marginális.

Kétszázalékos lesz a gazdasági növekedés?

A gazdasági növekedés annyival lesz kevesebb. Nem annyi lesz, hanem annyival kevesebb. Ma négy és fél százalék körüli növekedésnél tartunk, és nagyjából két százalékponttal lesz magasabb az infláció a mi számításaink szerint a bekövetkezett változások hatására átmenetileg egy éven át, és aztán visszatérünk az eredeti pályára.

De gyakorlatilag abban az évben, mivel alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, alacsonyabb lesz az adóbevétel is, vagy arányosan alacsonyabb lesz az adóbevétel, hiszen kevesebb lesz a beszedhető pénz a gazdaságban.

Nem, ez tévedés. Az adóbevétel nem a gazdasági növekedés nagyságától függ, hanem a gazdaság teljesítményétől. Az egyensúlyt helyre kell állítani, hogy ez egy finanszírozható ország legyen, azaz Magyarország külső finanszírozási igénye az elfogadható mértékű 4 százalék alá csökkenjen.