Öt gyermekjogi szervezet indított közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának alakítását. A gyermekek mindkét kezdeményezést közvetlenül formálhatják, így jelentős szerepet kapnak a politikai döntéshozásban. A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve – az Európai Bizottság kezdeményezte.

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a Covid-19 járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői. A „Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők” (Our Europe. Our Rights. Our Future.) című felmérésben több mint 10 000 11–17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül és kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték.

A felmérés néhány fontosabb megállapítása:

• A Covid-19-járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül
  
  ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt.
  
  
• Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben résztvevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
• A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést.
• Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.
• A gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.
• A konzultációban résztvevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. Hatvankét százalék kevesebb házi feladatot, 57 százalék pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33 százalék), a gyermekjogokról való tanulással (31 százalék) és több művészeti tantárggyal (31 százalék). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról.
• A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88 százaléka ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8 százalékuk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4 százalék pedig bizonytalan.

„Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói. A mi szerepünk az, hogy megadjunk nekik minden segítséget és támogassuk őket azon az úton, amelyen a holnap vezetőivé válhatnak. Biztosítanunk kell, hogy minden gyerek egyforma esélyekkel induljon az életben, félelemtől mentesen” – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica.

A jelentés rövidített, angol nyelvű verziója itt érhető el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!