"Don't ask, don't tell", azaz "Ne kérdezd, ne mondd el" - ezt az elvet követte az amerikai hadsereg a szolgálatba lépő katonák szexuális orientációjának kezelésére vonatkozóan 1993 óta. A Bill Clinton elnöksége alatt bevezetett stratégia eredeti célja az volt, hogy a hadsereg kötelékeibe belépni kívánó férfiakat és nőket ne érje hátrányos megkülönböztetés másságuk miatt.

A jelenlegi elnök, Barack Obama választási kampánya során tett ígéretet arra, hogy visszavonatja a jogszabályt, amely emberjogi és melegjogi aktivisták szerint diszkriminatív, mivel nem engedi, hogy a katonák nyíltan vállalják másságukat, nem kérdezik ugyan tőlük, de ha elmondják, az okot adhat szolgálati viszonyuk megszüntetésére.

A Pentagon az év elején bejelentette, hogy belső kutatást végez mintegy 400 ezer aktív szolgálatot teljesítő katona bevonásával, hogy felmérje, az amerikai hadsereg tagjai hogyan viszonyulnak a sajtóban DADT rövidítéssel emlegetett irányelv visszavonásához.

A november 30-án nyilvánosságra hozott adatok szerint, a katonák 69 százaléka nyilatkozott úgy, szolgálatteljesítése során dolgozott már olyan személlyel, akiről úgy gondolta, homoszexuális lehet. Ezek 92 százaléka ráadásul úgy érezte, az eltérő szexuális orientációjú tagok alkotta egységek belső együttműködése nagyon jó, jó, vagy se nem rossz, se nem jó volt.

Ezzel együtt 70 százalékuk úgy véli, ha kötelékükben szolgáló meleg férfiak, leszbikus nők nyíltan vállalhatnák másságukat, az inkább pozitív, vegyes vagy semmilyen hatást nem gyakorolna az egység teljesítményére - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A katonák 50-55 százaléka gondolná a DADT visszavonását vegyes vagy semleges hatásúnak, 15-20 százaléka pozitív hozadékúnak érezné, ugyanakkor egy jelentős kisebbség, összesen 30 százalék úgy gondolja, a nyíltság negatív következményekkel járna. Az ellenzők aránya haderőnemeként eltérő, a legnagyobb, 40-60 százalékos arányú ellenérzést a büszke kevesekként is emlegetett haditengerészek körében mérték.

Mit mondanak az állampolgárok?

A Pew Research Center a Pentagon kutatásának nyilvánosságra hozatalára időzített felmérése szerint a lakosság körében is széleskörű támogatást élvez a DADT szabály visszavonása. A megkérdezettek 58 százaléka támogatná, ha a meleg katonák identitásukat nyíltan vállalva szolgálhatnának; és arányaiban ezek kevesebb, mint fele, 27 százaléka ellenezné csak az alkalmazott stratégia visszavonását. A kutatás összehasonlító adatai szerint a támogatóké nem változott, de az ellenzők aránya jelentősen csökkent a kilencvenes évek óta.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosságon belül jelentős különbségek mutathatók ki a DADT visszavonásával egyetértők, illetve az azt elutasítók között. Míg ugyanis a demokraták 70, a függetlenek 62 százalék viseltet pozitív attitűdökkel a meleg katonák jogai iránt, addig a republikánusokat erősen megosztja a kérdés. Utóbbiak 40 százaléka pártolja, 44 százaléka ellenzi a visszavonást.

A demográfiai jellemzők szerinti megoszlás tekintetében a két nem közül a nők értenek nagyobb arányban (63 százalék az 52-vel szemben) egyet azzal, hogy a katonák nyíltan vállalhassák önmagukat. Korcsoportok tekintetében a 18 és 29 év közöttiek a legelfogadóbbak (68 százalék), míg az iskolázottság tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők támogatják leginkább, 67 százalékos egyetértési arányban a DADT stratégia megszüntetését.

A Pentagon jelentésében is ismertetett, RAND piackutató egy párhuzamosan készített felmérése szerint a meleg és leszbikus katonák társaik és a társadalom pozitívabb hozzáállása ellenére is csak 15 százalékos arányban fednék fel nyíltan identitásukat.