Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Winston Churchill, Pablo Picasso - néhány ismert név azok közül, akik a legenda szerint diszlexiások voltak, vagyis komoly gondjaik akadtak az írással és az olvasással. Azon túl, hogy problémát okozott számukra a betűk, szavak felismerése, leírása és összeolvasása, sikeres karriert futottak be, mert gyengeségeik ellenére megtalálták azt az életutat, amelyen haladva sikerélményeket szerezhettek maguknak. Ha a mai magyar oktatási rendszerben kellett volna iskolába járniuk, lehet, hogy diszlexiájuk tehetségük útjába állt volna.

Nem történik semmi a diszlexiás gyerekekért, akik így nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert besorolják őket a többiekhez, holott külön foglalkozást igényelnének - állítja a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület képviselője a témában rendezett szakmai konferencián. Bujdos Éva szerint az első-második osztályos gyerekeket negyedik osztályos nyelvtani ismeretekkel "nyomorítják", de az ötödikeseknek szóló tanagyagban is található olyan, amit a főiskolákon tanítanak.

Ráadásul - tette hozzá a szakember - olyan tanárok jönnek ki az egyetemekről és a főiskolákról, akik nemcsak a diszlexiás, hanem az ilyenfajta problémákkal nem küzdő gyerekeket sem tudják rendesen megtanítani olvasni. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, fejleszteni kell a felsőfokú képzésben a tanítóképzést, hogy olyan pedagógusok kerüljenek az iskolákba, akik képesek megfelelően foglalkozni a diszlexiás és a nem diszlexiás kisiskolásokkal - hangsúlyozta a szakember.

Agyongyötrés helyett türelem

Arra, hogy mi áll az olvasási rendellenesség mögött, több elmélet is létezik. Budapest XIII. kerületének nevelési tanácsadója kiemelte: az idegrendszeri és a pszichológiai problémák mellett a szülő jó ha tisztában van azzal, hogy ha neki is gondjai voltak az iskolában az írással és az olvasással, akkor gyerekének sem biztos, hogy a könyv lesz a legjobb barátja. Adorján Katalin szerint a szülésnél fellépő problémák is azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy a gyereknek fejlődési nehézségei lesznek, az iskolapadba beülve pedig nem biztos, hogy könnyedén elsajátítja a betűvetés fortélyait. Ezt észben tartva és megfelelő szakemberhez fordulva a szülő megelőzheti, hogy gyereke már az első évektől kezdve kíndjon az iskolában.

A szakember hangsúlyozta: több árulkodó jel is utalhat a későbbi beszédfejlődés zavaraira, például az, ha a gyerek csak későn tanul meg beszélni. Négyévesen már absztrakt dolgokat (például az időt, a színeket) kell elsajátítania verbális úton - ha ez csak később történik meg, akkor kevesebb lesz az a tudása, amelyet számon lehet tőle kérni az óvodában és az iskolában, és esetleg már az óvónő utasításait sem fogja érteni, hát még a tanárét.

A beszédfejlődés zavara a gyereket egész életútján el fogja kísérni, és megmutatkozik a helyesírásban, akkor is, ha agyongyötörjük - mondta a gyógypedagógus, aki szerint türelmesen kell az ilyen gyerekhez közelíteni, mert lehet, hogy egyébként kitűnő képességű.

Fontos a család is, hiszen a gyerek a szülőktől kapja meg az első alapismereteket, amelyek birtokában belép az óvoda, majd pedig az iskola kapuján - mondta Adorján Katalin, hozzátéve: bár szerencsére minden gyerek más gondolkodású, a tanárnak az osztályban egy viszonylag homogén közösséget kell létrehoznia - ha ez nem megy, akkor lesznek nagyon lemaradottak és kiemelkedők. Harmonikus személyiséget kell fejleszteni, sikerélményekhez kell juttatni a gyereket. Nem kell erőltetni a gyengeségeit, ami viszont megy neki, arra rásegíteni - tanácsolja a szakember.

Adorján Katalin szerint az alsó tagozatokon ma a nagyon jó és a nagyon rossz képességű gyerek is szenved, és egyre kevesebb a köztes réteg, az átlag, megbízható tudásúnak mondható tanuló. Úgy véli: a mai oktatási rendszer becsapja a gyerekeket, mert például a felsőoktatási intézménybe már az is bekerülhet, aki gyengébb képességű, és csak kínlódik az egyetem vagy a felsőoktatás elvont tananyagával. Döbbenetesnek nevezte, hogy az érettségi előtt álló középiskolások tudástárából alapismeretek hiányoznak, így szerinte az érettségi nagyjából annyit jelent, mintha a diák elvégezte volna a nyolc általánost.

Mindenkinek meg kell találnia a helyét, az iskolaválasztásnál pedig figyelembe kell venni a gyerek képességeit, hogy a nagyon tehetségtelennek tartott gyereknek is legyen életútja - tette hozzá a szakember.