Címke: tudomány (784 cikk)

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádióban.

Hidegháborús kémműholdak adatainak segítségével tárták fel tudósok a Himalája drámai környezeti változásait. A gleccserek zsugorodása megállíthatatlannak tűnik, és tovább növeli a vízhiányt.

Iharkúton és Villányban is hatalmas őshüllő és ősemlős lelőhely feltárásán dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja. Vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon. Pénzbeli értékük ki sem fejezhető. A Természettudományi Múzeumban van például olyan holotípus, amelyet még a másik szobába is engedéllyel lehet csak átvinni – mondta Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

Idén is kiosztották a tudományos eredményeket elismerő Gábor Dénes-díjakat. Mások mellett a hálózatkutató, Barabási Albert László is szerepel a díjazottak között. Jamrik Péter, az elismerés alapítója beszélt az InfoRádióban.

A legújabb adatok szerint az északi sarkvidéki jég olvadása sokkal nagyobb mértékű, mint azt előre jelezték. A mostani adatok szerint legalább a duplája a felmelegedés üteme, mint a Föld bármely más részén – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorában Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.

A Szaturnusz északi sarkpontjánál kialakult hatszög alakú hatalmas viharról készített sorozatfelvételeket a mintegy 20 éve a világűrben küldetést teljesítő Cassini űrszonda. A különböző fénytörésben készült fényképek segítik a NASA, illetve az Európai és az Olasz Űrügynökség csillagászait abban, hogy rájöjjenek, hogyan is alakult ki ez az egyedülálló jelenség.

Világszerte vita folyik a homeopátiás szerek használatáról. Az Egyesült Államokban nemrég elfogadtak egy szabályozást, amelynek értelmében a gyógyszerek dobozára csak tudományosan bizonyított tényeket szabad feltüntetni. Mandl József akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke szerint bár a homeopátiás szer nem hat, de nem is árt, és akkor ott van még a placebo-hatás is, vagyis a beteg gyógyszerbe vetett hite.

Nemcsak az újabb és újabb vírusok, de azok mutációi is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak, akik arról is vitáznak: mikortól számít új vírusnak egy mutáció? A beazonosításuk a modern technikának köszönhetően napok kérdése, ám az ellenanyag előállításához évek munkájára van szükség - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Harrach Balázs virológus, bioinformatikus.

Ha épületeknél működik, akkor a Dávid-szobor talapzatánál is működhet a rengéssemlegesítő talapzat, amely földrengéskor megvédhetné Michelangelo szobrát attól, hogy összedőljön. Az azonban problémát okozhat, ha egy nagy erejű rengésben maga a szobrot kiállító épület, a Galleria dell` Accademia is rádőlhet a több mint 500 éves szoborra – mondta az InfoRádiónak Bondár István szeizmológus, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézetének munkatársa.

A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.

Visszatért a Földre pénteken két kínai űrhajós a Tienkung-2 kínai űrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb űrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.

Néhány év múlva talán 12 perc alatt meg lehet majd tenni az utat az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dzabi és a 150 kilométerre fekvő virágzó városállam, Dubaj között, ha megvalósíthatónak bizonyul a sivatagban Elon Musk amerikai feltaláló és vállalkozó elképzelése a Hyperloopnak nevezett új, csőpostaszerű közlekedési rendszerről.

Ígéretes eredményt hozott a londoni Imperial College állatkísérlete az Alzheimer-kór gyógyításában. Az eljárás részleteiről Hangya Balázs agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársa beszélt az InfoRádióban.

A Bayern München és a Real Madrid focistái óceáni műanyag szemétből újrahasznosított mezekben lépnek pályára. De nem csak egyedi sportruházati darabok készülnek így, hanem a világon először sorozatgyártásban, egy futó cipő elkészítésében is óceáni szemetet használnak fel.

80 év után először állítják ki Vörösmarty Mihály Szózatának eredeti kéziratát. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának igazgatója elmondta: a kéziratot a költő hónapokig hordta magával, így több más feljegyzés is megtalálható rajta.

Csütörtökön 10 órakor kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány.” Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában. Az első előadás a téma a nyelv és az identitás a Kárpát-medencében.

Az InfoRádió által megkérdezett asztrofizikus szerint az univerzum gyorsuló tágulásáról szóló kutatási eredmény sajtóban hangoztatott interpretációja nem igaz. Frei Zsolt, az ELTE Fizikai Intézetének tanszékvezetője a Szigma - a holnap világa című magazinműsorban azt mondta: a tanulmányban nem azt állítják, hogy erre nincs mérési eredmény, evidencia, hanem azt, hogy az még marginális mértékű.