Címke: mars (184 cikk)

Száz szerencsés kisiskolás látogathatta meg először Kína új látványosságát, a Mars-bázis 1-et, amelyet a Góbi sivatag közepén építettek fel, és azt mutatja be a látogatóknak, miként nézhet majd ki egy központ a vörös bolygón.

Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) április 6-án, ez az első marsrengés, amelyet a műszer jelzett - közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.

Kiss László reagált azokra a hírekre, amelyek szerint gombák, zuzmók lehetnek a vörös bolygón.

Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).

Az európai és amerikai űrszondák által készített felvételeken lévő kráterek arról tanúskodnak, hogy egykoron felszín alatti tórendszer lehetett a Marson.

Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevű marjárójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).

Az új űrszonda a most levett Hold-mintákkal fog visszatérni a Földre. Ráadásul a 6, a 7 és a 8 is valamennyire elő van már készítve.

Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.

"Nem várt örömben" volt részük az amerikai űrkutatóknak, mivel az Insight űrszondának, amely november 26-án landolt a Marson, először sikerült észlelnie a vörös bolygó felszínén fújó szelek hangját - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

A Szahara és az Atacama után Spanyolország déli részén tesztelik a 2020-ban startoló Mars-járó képességeit az MTA szakemberei részvételével.

Mintegy 485 ezer kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Bejelentette következő, 2020-as Mars-missziója landolási helyszínét a NASA: a 45 méter átmérőjű Jezero-kráterbe fog leereszkedni a Mars 2020 munkanevű marsjáró. Élet nyomai, ősi lakható körülmények után fog kutatni a vörös bolygón, kőzet- és talajmintákat fog gyűjteni, melyeket egy rejtekhelyen fog tárolni a bolygó felszínén.

Az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA és az asztronautái továbbra is a Marsra készülnek, még ha halálos sugárzásnak, esetleges látásvesztésnek és csontsorvadásnak vannak is kitéve - közölték a hivatal szakértői.

Az oxigén mennyisége a bolygón a jelenlegi számítások szerint 145-öd része a földi oxigénének.

Egy új rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra.

Látható, bár még nem hallható a NASA marsjárója, a porvihar miatt elnémult Opportunity. Egy a Mars körül keringő műhold küldött fotót a járműről.

Olasz kutatók folyékony vizet találtak a Marson. A feltehetően sós vízréteg húsz kilométer átmérőjű és egy speciális radar találta meg a bolygó déli sarki jégsapkája alatt másfél kilométerrel. A felfedezést a Science című tudományos lapban jelentették be. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő nagyon óvatosan csak annyit mond: a folyékony víz jelenléte alapján nem kizárt, hogy volt élet a Marson.

Az évszázad leghosszabb, 103 perces teljes holdfogyatkozása lesz pénteken, ráadásul a Mars 15 éve nem volt ilyen közel a Földhöz, mint ezekben a napokban. Hasonló égi tüneményre a NASA szerint 2287-ig kell várnia az emberiségnek. A jelenség egész Magyarország területéről látszik.

A vörös bolygó déli jégsapkája alatt felfedezett nagyméretű tó lehet a legalkalmasabb arra, hogy élet nyomai után kutassanak benne.

Legalább 100 millió évvel korábban szilárdult meg a Marson az a kéreg, amely a sziklás bolygókon lehetővé teszi az élet kialakulását úgy, mint a Földön.