Címke: friedrich merz (192 cikk)

A Donald Trump által kilátásba helyezett európai importvámok bevezetése, továbbá a védelmi kiadások "ijesztő" növelésének követelése az elmúlt hetekben erős aggodalmakat váltottak ki a német politikusok körében. A beiktatás napjára inkább már a várakozások hangsúlyozása került előtérbe.

Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban úgy vélekedett, az 5 százalékos bejutási küszöbön billegő népszerűségű, liberális FDP februári parlamentbe kerülésén múlhat, hogy kivel tud majd kormányozni a jelenleg toronymagasan vezető CDU. A hárompárti kormányzásról az országnak friss, és nem túl jó tapasztalatai vannak.

A február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt egyre élesebb a harc a Bundestag pártjai és a kancellárjelöltek között, ezt valószínűsítik a közvélemény-kutatások is.

A kancellár parlamenti búcsúbeszédében reagált Friedrich Merz egy korábbi nyilatkozatára, de hangnem arról árulkodik, hogy az előzetesen ígért kölcsönös tisztelet nem tart sokáig az előre hozott választás előtt.

Ma minden bizonnyal véglegesen megpecsételődik a három évvel ezelőtt hatalomra került, de november elején felbomlott, gyakorlatilag megbukott Scholz-kormány sorsa. A kancellár maga kérte a hétfői parlamenti bizalmi szavazást, amelynek várható eredménye nem kétséges. Már csak azért sem, mert parlamenti konszenzussal hivatalosan február 23-ra tűzték ki az előre hozott választások időpontját.

A volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta, a gazdaságélénkítés, az infrastrukturális modernizáció és a migráció lehet a téli kampány három fő témája, az már ugyanis borítékolható, hogy a Zöldek tartózkodása biztosítja Olaf Scholz kancellár és kormánya bukását. Hogy utána milyen arcéle lesz a kormánynak, az már nehezebb kérdés.

Az ukrán vezetők üdvözölték a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének javaslatát egy Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot magában foglaló, európai összekötő csoport létrehozására - ezt maga a javaslattevő, Friedrich Merz mondta el a ZDF német közszolgálati televíziónak hétfői kijevi látogatását követően nyilatkozva.

A kancellári tisztségért versenybe szálló német konzervatív politikus Kijevben találkozott Zelenszkij elnökkel és azt hangoztatta, hogy Ukrajnát nem szabad korlátozni az önvédelmében.

A legfrissebb felmérések szerint a CDU a legnagyobb esélyese a február 23-i előre hozott választásoknak Németrszágban, de mivel a keresztéy pártok vélhetően nem szereznek majd többséget, megindult a helyezkedés a koalícióra esélyes pártok között.

Az újabb vita is jelzi, hogy az ukrajnai szerepvállalás a német választási kampány kiemelt témája lesz. Olaf Scholz után kihívója, Friedrich Merz is Kijevbe utazik.

A választások után tárgyalni kívánunk a politikai közép valamennyi demokratikus pártjával – mondta Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelöltje, amikor arról beszélt egy interjúban, hogy pártja és a Zöldek között a törekvéseket tekintve nagy a hasonlóság.

Több fontos döntésben is támogatni készülnek a keresztény pártok az Olaf Scholz vezette német kisebbségi kormány törvényjavaslatait, így átmenetileg feloldhatják az alkotmányos adósságféket is.

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

A nagy filozófiai problémák a német rendszerben: a társadalmi integráció, a környezetvédelem és az orosz–ukrán háború – mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója, korábbi berlini nagykövet. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az előre hozott választások okairól és várható fejleményeiről, a koalícióalkotás nagy nehézségeiről is.

Több mint egy héttel a hárompárti német koalíciós kormány bukása után kompromisszumos megállapodás született a rendkívüli, előre hozott választások időpontjáról. Beszámolók szerint a szociáldemokrata SPD és a legfőbb rivális konzervatív CDU/CSU áldását adta az új menetrendhez.

Csak az a biztos, hogy rövid időn belül előre hozott parlamenti választásokat tartanak Németországban, de a menetrendről egyre élesebb vita zajlik elsősorban Olaf Scholz kancellár és a CDU elnöke, Friedrich Merz között.

Amíg Olaf Scholz Budapesten az EU-csúcson tárgyalt, a Bundestagban egymásnak estek a pártok, de semmit sem közeledtek az álláspontok, így nem tudni, meddig lesz kisebbségi kormány, és mikor lehetnek előre hozott választások.

Az Olaf Scholz kancellár által menesztett szabad demokrata pénzügyminiszter nem adja fel. Christian Lindner, aki a liberális FDP elnöke, máris jelezte, hogy pártját sikere akarja vezetni a jövő év első negyedében tartandó rendkívüli parlamenti választásokon. Az ellenzék januári választásokat sürget, az államfő felelősségteljes pártpolitikai magatartást.

Januárban alakult, de máris a német belpolitika egyik főszereplőjévé vált a baloldal új pártja, amely most kulcsszereplő a türingiai és szászországi tartományi választások után, de úgy tűnik, Sahra Wagenknecht túlfeszítette a húrt.

Csak augusztus óta 94,05 milliós értékű fegyverkivitelt engedélyeztek a Hamász és a Hezbollah ellen harcoló ország számára, miközben csak 45 millió euró volt az idei terv.