Idén a megszokottól, az évtizedeken keresztül fennálló mintázattól eltérően alakult a Balaton lebegő mikroszkopikus algavilága. A Keszthelyi-medencében szép lassan, fokozatosan nőtt nyár elejétől az algabiomassza, míg a Siófoki-medencében kis késéssel, de hirtelen nőtt és augusztus végére az egész tóban kiegyenlítetté vált - írja beszámolójában a HUN-REN.
Eltűnt az évtizedek óta fennálló kelet-nyugati irányú növekedési grádiens, és jelenleg nincs nagy különbség az algabiomasszában a tó hosszanti tengelyét nézve.
Emellett nem csak a mennyiségi viszonyok, hanem az algák összetétele is a szokottól eltérően alakult.
Amíg a tó nyugati részein a több évtizedes tendenciával ellentétben nem a kékalgák, hanem a páncélos ostoros algák uralták az algaközösséget, a középső és keleti régiókban pedig a fonalas nitrogénkötő algák (cianobaktériumok) kerültek többségbe.
2024 augusztusában a Tihanyi-félsziget keleti partján lévő Somosi szabadstrandot a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály lezáratta, azonban ez egészen biztosan nem a kékalgák miatt történt - írják a kutatók.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet célzott, 10 mintavételi ponton végzett vizsgálata megállapította, hogy
a Tihany félsziget keleti partjánál az algabiomassza nem haladta meg a nyíltvízi értékeket, a Somosi szabadstrandon úgy az összes alga, mint a kékalga mennyiség kisebb volt, mint a tó nyíltvizében.
2024 augusztusában a néha vagy ritkán megeső, partközeli lokális algavirágzás sem fordult elő ezen a területen.
A BLKI 2024-es mérései alapján a kékalgák sem Tihanyi-félsziget partjainál, sem a tó egyéb területein nem veszélyeztették az üdülővíz minőséget.
