3 °C
Jelenleg egy krónikus stresszhelyzet áll fenn, kiegészülve egy ingermegvonásos környezettel, amelyhez életkörülményektől függően hozzáadódhat egy zsúfoltságélmény vagy épp az elmagányosodás érzése – fogalmazott egy videóinterjúban Urbán Róbert, az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék vezetője.
"A krónikus stressztől az ingermegvonásig, a zsúfoltságig egyaránt ott van egyfajta kontrollvesztés élménye. A személy nem tudja úgy szabályozni az életét, ahogy korábban."
Urbán Róbert az idősekre utalva azt mondta: feláldozzuk az egészség érdekében azt az emberi sajátosságot, hogy folyamatosan interakcióban, kapcsolatban legyünk, megérintsük egymást.
"A biológiai rendszerünk nem erre van beállítva, hogy egy másik személlyel elsősorban audiovizuális csatornán érintkezzünk."
A tanszékvezető utalt saját, egyetemista diákjaira is, ugyanis közülük is sokan elmagányosodnak. A különbség azonban a társadalmi helyzet miatt következhet be: ez a fajta nagy fokú fogékonyság az ismeretekre, a tanulásra, később nehezen behozható.
Ezzel együtt Urbán Róbert azt állítja, meglepő módon kellenek a szervezetlen, szabad időszakok. Mint ahogy korábban Vekerdy Tamás fogalmazott, egy kicsit kell hagyni unatkozni a gyerekeket. Most érdemes a hangsúlyt az "elég jóra" fekteteni, nem kell tökéletesnek lenni.
Az ELTE tanszékvezetője a videóinterjúban arról is beszélt, hogy a háziállatok – vagy ahogy a pszichológiában mondják: a társállatok – könnyebbé tudják tenni a jelenlegi helyzetet.
A kutatásról
A szakértők már elemzik a több mint 5000 ember bevonásával készült, koronavírussal összefüggő kérdőíves kutatás első eredményeit is
"A nők nagyobb arányban követik a megelőzésre vonatkozó szabályokat, mint a férfiak. Azt is lehet látni, hogy a férfiak, főként az idősebbek a maszkviseléssel, távolságtartással kapcsolatos viselkedéseket jobban követik, de nem követik jobban a kézmosással, fertőtlenítéssel kapcsolatos viselkedéseket. Azt is lehet látni, hogy
nem attól viselkedik valaki megelőzőbben, hogy mennyire veszélyeztetett, hanem attól, hogy mennyire tartja súlyosnak a betegséget"
- ecsetelte Urbán Róbert, hozzátéve: azok, akik egészségesebbnek tartják magukat, egyes megelőző viselkedéseket kevésbé tartanak be.
A tanszékvezető szerint a járvány elmúltával ha az életmódunkat meghatározó tényezők nem változnak, akkor a viselkedésünk is ugyanaz lesz.
