A Magyar Írószövetségben koszorúzással és díjátadóval ünnepeltek, a rendezvényen L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: hasonlóan 1956-hoz, Magyarország határai mellett ma is Európát és annak kultúráját védelmezzük. "Ismét fel kell vállalnunk őseink szerepét, mert ha nem tesszük, eláruljuk őket, utódaink szemében pedig gyávák leszünk" - hangsúlyozta az államtitkár. L. Simon László kiemelte azt is: a művészet és az irodalom feladata, hogy ne engedje a feledés homályába merülni a rettegés, a terror és a megfélemlítés éveit.

A Jobbik elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz. Vona Gábor a fővárosi Corvin közben mondott beszédében egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt.

Kifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt.

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában emlékezett meg az október 23-i forradalomról a Magyar Liberális Párt (MLP) pénteken. Az ünnepségen Vásárhelyi István, az '56-os elítélt Vásárhelyi Miklós fia azt mondta, 1956-ban elérték, amit korábban nem is reméltek, és a szabadság mámorában élték napjaikat. Később nagy árat fizettek ezért - tette hozzá.

Miskolcon ismét közös volt az ünnep: a város Hősök terén lévő emlékművénél egyaránt ott volt, emlékezett és koszorúzott a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt, az 56-os szervezetek, a vitézi rendek, a politikai foglyok, valamint több civil és társadalmi szervezet képviselője, továbbá az 1956-os történések több résztvevője.

Salgótarjánban Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) alpolgármester kijelentette: október 23. a magyar történelem egyik legméltóbb napja az ünneplésre, mert egy kis ország népe fel mert lázadni egy nagyhatalom szorítása, és a nyomor, a szolgává silányítás ellen.

Az Új Magyar Köztársaság Egyesület demonstrációt szervezett a Nemzeti Múzeumhoz; a felszólalók az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak.

A központi ünnepségek péntek reggel a Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonásával kezdődtek meg, és több parlamenti párt délelőtt tartotta megemlékezését.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen arról beszélt, hogy az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt úgy fogalmazott, hogy a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen azt mondta, hogy a mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik. Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket - vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a II. kerületi Mansfeld Péter parkban mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy október 23. a reményről, az elfojthatatlan szabadságvágyról szól, arról, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet feladni.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével.

Az ünnepi programsorozat keretében számos kulturális rendezvény várta az érdeklődőket. Ingyen látogathatták az érdeklődők a Parlamentben a Szent Koronát és a Terror Háza Múzeum tárlatait, ahol az állandó kiállítás mellett ingyenesen volt megtekinthető meg az Először szabadon című időszaki tárlat is, amely az 1989-es rendszerváltozást követő első szabad választásról szól.

A Magyar Rádió épületében történelmi sétán lehetett részt venni, valamint több forradalmi helyszínen korabeli fotók voltak láthatóak a Magyar Távirati Iroda és a rádió archívumából.

A Corvin és a Tabán moziban egész nap ingyenesen vetítettek több 1956-os témájú filmet, többek között A berni követ, a Szamárköhögés, a Mansfeld és a Napló apámnak, anyámnak című alkotásokat is.

A Kapisztrán téren BTR-152 páncélozott szállító járművet és 1942M típusú 76 milliméteres páncéltörő ágyút is felvonultató haditechnikai bemutató várta az érdeklődőket, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum emellett tárlatvezetéseket és 1956 fegyvereiről szóló előadást is kínált a látogatóinak a nemzeti ünnepen.

Napközben a 301-es parcellánál létrehozott nemzeti emlékhelyre folyamatosan érkeztek az emlékezők.