Infostart.hu
eur:
385.86
usd:
331.69
bux:
120727.56
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Mi a Tavares-jelentés további sorsa?

A Tavares-jelentés csak hosszú és nehézkes úton vezethet Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez.

Ha a jogállamiság magyarországi helyzetének vizsgálatára fölkért zöldpárti Rui Tavares erősen kritikus jelentése nyomán nyáron az Európai Parlament kétharmados többséggel úgy dönt, hogy kezdeményezi a közösségről szóló szerződés 7. cikkelyén alapuló eljárás megindítását, az ügy a tagországok minisztereinek ülésére, az Európai Unió Tanácsa elé kerül - mondta az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.

Orbán Balázs András kifejtette: következő lépésként négyötödös többséget kell elérni, ami arra jó, hogy ezt követően indulhat be egy konzultációs eljárás, amelyben uniós intézmények és a tagállam között egy intenzív párbeszéd alakul ki. Az észrevételek és a javaslattétel mellett folyamatosan ellenőrzi az unió, hogy még mindig megvannak-e azok az okok, amiért korábban négyötödös többséggel úgy döntött, hogy fennáll az alapértékek megsértésének veszélye.

Ha az Európai Unió Tanácsa úgy ítéli meg, hogy ezek a veszélyek tartósak, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is ki kell mondani, ráadásul egyhangúlag, hogy az uniós alapértékek súlyosan és tartósan sérülnek.

Orbán Balázs András kiemelte: a tanács dönthet egyhangúlag, tehát az érintett tagállam kivételével valamennyi tagállam egyetértésével és az Európai Parlament ismételten beszerzett, legalább kétharmados támogatásával arról, hogy az adott tagállam tartósan és súlyosan megsérti ezeket az alapértékeket. Amennyiben ez megtörtént, akkor következik a szankcionálási szakasz.

A lehetséges szankciókról szintén minősített többséggel kell az uniós intézményeknek dönteniük, ebben a körben, végső döntésként merülhet föl az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése, a szerződésekből eredő, bármely jog gyakorlásának megvonása mellett.

Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Valóságos akadálypályát húznak fel az EU-Mercosur szövetség elé

Valóságos akadálypályát húznak fel az EU-Mercosur szövetség elé

Hatalmas előrelépésnek számít, hogy az uniós kétharmados többség végül megszavazta a dél-amerikai Mercosur-blokkal való szabadkereskedelmi egyezményt, azonban a gazdák miatt aggódó államok úgy látszik, nem adják fel, és mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék a megállapodás végrehajtását. Úgy fest, hogy először az Európai Parlament berkein belül igyekeznek majd elodázni a vámcsökkentések aktiválását, és ha ez nem megy, tagállami segítséghez folyamodnak. Eközben persze az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság is ténykedett, hogy az EP áldása nélkül is tovább haladhasson a munka.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×