Még nincs. Egy névadási pályázatot indítottunk, ami még tart.

Ez ugye a kert hatodik zsiráfja?

Másfél hónapon belül nagyon remélem, hogy már heten lesznek.

Ez már egy komoly zsiráffamíliának számít, hiszen négy évvel ezelőtt a teljes zsiráfállományunkat átrendeztük. Hoztunk új lányokat a meglévő fiú és lány mellé, így most tulajdonképpen három szülőképes korú zsiráftehén mellett egy aktív zsiráfbikánk van. Köszönjük jól van a két évvel ezelőtt született zsiráfborjú is és most mellette a kisebbik testvére, akinek a nevét most keressük. És mi tagadás, nagyon várjuk az újabb jövevényt is... Sőt, jövőre már a legfiatalabb zsiráftehenünk is vemhes lehet! Szóval, egészen csodálatos dolog ennyi zsiráfot látni a szavannakifutóban mozogni.

Mekkora fejtörést okoz az Állatkert vezetésének a hat-hét zsiráf elhelyezése?

A 2008-ban elkészült új zsiráfistálló nagyszerű otthonuk nekik. Vannak külön, kvázi hálószobáknak nevezhető részek benne, de most már a kis zsiráf is együtt van a nagyokkal, és nagyon szépen keveredik a csapat. Az is kedvező, hogy most már az idő is van annyira jó, hogy a kifutót is használni tudják az állatok és szépen kisétálhatnak. Ez az Állatkert jelenleg legnagyobb kifutója. Ahhoz képest, hogy egyébként milyen pici, milyen törpe a budapesti Állatkert, ez egy nagyvonalú megoldás a számukra. Természetesen vannak elképzeléseink arra, hogyha újabb területhez jut az Állatkert, hogyan lehetne ezt a teret még jobban kinyitni, még többet átadni a zsiráfoknak. Felmerült, hogy mondjuk az orrszarvúakat átköltöztetjük az elefántok helyére; az elefántokat pedig egy teljesen új helyre vinnénk.

Amikor legutóbb az InfoRádió vendége volt,, akkor éppen tigriskölykök születtek, most a zsiráfcsalád nőtt. Érezhető, hogy ilyenkor megnövekszik a látogatók száma?

Persze, egy ilyen emblematikus állatfaj szaporulatára nagyon sokan kíváncsiak. Most tavasszal már látható a három tigriskölyök, tehát most öt tigris van egymás mellett a tigrisek kifutójában. Emellett az emberszabásúak házában két orángutánkölyök, egy gorillakölyök el, ami szintén vonzza a nézelődőket.
Nagyon remélem, hogy valamikor az év folyamán az ázsiai oroszlánjaink is szaporodni fognak. Összességében egy hallatlanul érdekes, izgalmas gyerek-állatcsoport is van most a gyűjteményben. Ki kell emelnem, hogy van sok olyan új, izgalmas faj is nálunk, ami nagyon kevés helyen látható Európában. A tavalyi évben nyílt meg a földi malacoknak a bemutatója a szavannaházban, ezek egész csodálatos jószágok; náluk is volt párzás a közelmúltban, tehát elképzelhető, hogy még kis földi malaccal is megörvendeztethetjük a látogatókat. És itt vannak ugye a vombatok, amelyek egész Európában csak négy állatkertben élnek.

Õk is új szerzemények...

Késő ősszel, novemberben érkeztek.

A szakirodalom szerint régen, olyan jó negyven évvel ezelőtt már volt vombat a budapesti Állatkertben.

Igen, az én gyerekkoromban, hat-hét évig élt egy vombat a majomházban. Emlékszem, egy makákóval közösen tartották egy ketrecben. Budapesten kívül három másik állatkert mutat be Európában vombatot. És hát történetesen ez az alfaj, ez a tasmán alfaj ez egyedül Budapesten van. Mi nagyon reméljük, hogy nekünk sikerül az, ami a többieknek nem, hogy előbb-utóbb kisvombat is lesz Budapesten.

Miért fontos a vombat Budapestnek?

Az, hogy nagyon érdekes, különleges állatokat mutassunk be, az régi törekvésünk. Bevallom, a vombat is egy régi vágyunk volt. Amikor létrehoztuk az ausztrál házat, amelyben különböző izgalmas, ausztráliai hüllők, halak, madarak láthatók, arra gondoltunk, hogy az ausztrál főemlősökből, erszényesekből is kellene mutatnunk.

Arra kérem, hogy tegyük tisztába, kik azok a vombatok? Õk a föld alatti koalák? Azért kérdezem, mert amikor megérkeztek a vombatok, akkor városszerte lehetett látni erre vonatkozó plakátokat és a fél város azon gondolkodott, hogy kik azok a vombatok.

A vombat az egy nagyon édes állat. Körülbelül háromnegyed méter hosszú, vaskos, tömzsi, mintha egy óriási tengerimalacot látnánk, csak sokkal rövidebb, rövidebb lábakkal. A feje, az kb. olyasmi, mint egy koaláé, hiszen a koalák a legközelebbi rokonaik.

Mielőtt megkérdezi! Igen, foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy koalatartás is legyen majd Budapesten, de ez még egy komolyabb technikai előkészítést kíván. Például meg kell oldani az eukaliptuszlombbal történő hetenként kétszeri érkeztetését.

És maga a beszerzése például egy koalának, az nem okoz gondot?

Dehogynem! Jelenleg ez a legnagyobb probléma, hiszen az Ausztrálián kívüli állatkertekben nem nagyon érhető most el koala. Ezért várni kell, amíg valahol születnek kicsik. Sajnos Ausztráliából most még nagyon komoly szabályok fékezik az exportot, de nem csak a koalákét. Ezért is különleges, hogy a vombatokat sikerült Ausztráliából kihozni.

Mennyire szabályozott nemzetközi szinten az Állatkertek közötti csere, kereskedelem? Úgy tűnik, nem elég az, hogy van itt egy kedves tigrispár, és akkor majd egyszer csak tigriskölykök lesznek.

Ezt csak szabályozottan és felelősen érdemes csinálni. Nem mondom azt, hogy nincsenek olyan állatkertek, ahol nyakló nélkül szaporítanak összevissza tisztázatlan eredetű, esetleg egymással közeli rokonsági fokban álló állatokat anélkül, hogy tudnák, hogy mi lesz a szaporulattal, hogy fogják majd elhelyezni.

Európában körülbelül 320 intézmény tagja annak az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége nevű szervezetnek, amelyiknek Amszterdamban van a székhelye. Ennek a szövetségnek a legfőbb célja egy tudatos, felelős állatkerti munka; elsődlegesen a veszélyeztetett állatfajok megőrzéséért dolgozunk, illetve kiemelten fontos az oktatási tevékenységünk és a tudományos kutatások segítése. Ez a hálózat kezeli a különböző veszélyeztetett állatfajok szaporítási programjait is. Több mint háromszáz állatfajról beszélünk, és ezeknek az állatfajoknak mindegyikének van egy ún. koordinátora valamelyik tagi intézményben, valamelyik európai állatkertben. A budapestiben például a mandrill nevű nyugat-afrikai majomfélének a koordinációs munkáit végzi a fajkoordinátor. Õ mondja meg, hogy melyik egyedet melyik állatkertből hova szabad vinni, ő felügyeli a szaporulatot és így tovább. Tehát amikor mihozzánk kerültek a tigriseink, azokat Londonból irányították Budapestre.

A vombatok kapcsán már szóba került, hogy érkeznek új egyedek, új állatok is az Állatkertbe. Ez hogyan történik? Vásárlással?

Az európai program nem engedi, hogy fizessünk az állatokért. Tehát amikor tőlünk elmennek állatok, akkor éppúgy nem kapunk érte pénzt, mint ahogy nekünk nem kell fizetni, ha hozzánk jönnek új fajok. Amikor az új zsiráflányok érkeztek Budapestre a prágai állatkertből, ez a budapesti Állatkertnek nem került egy fillérjébe sem. Ha úgy tetszik, ez egy ilyen "szívességbank". Összességében persze úgy vélem: a magyar állatkertek, akik tagjai ennek az együttműködésnek, nagyon sokat nyertek az elmúlt 10-15 évben.

Budapesten mintegy ezer különböző állatfajta él, és ebből talán száz körüli az emlősállatok a száma. Ez sok vagy kevés?

Nagyon sok. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány európai állatkertben él ennél több faj. Tehát az egyik legváltozatosabb gyűjteménye a budapesti Állatkertnek van. Az emlősfajok száma ugyanakkor nem kimagaslóan magas. Volt ennél több, olyan 140-150 körüli is az emlősfajszám, viszont éppen a terület kicsinysége miatt kellett feladni számos emlős tartását. Pont a terület adottságai, a gyönyörű műemléképület-állomány miatt mi inkább a több kisebb testű, különleges szakmai tudást feltételező állatokat tartunk és szaporítunk Budapesten.

Egyébként ebből a közel ezerféle állatból a legnagyobb arányt a halak képviselik, hiszen a tengeri akváriumunk mellett, több kisebb-nagyobb medencénk is van a kert különböző pontjain, amelyek inkább az édesvízi halfaunát mutatják be. A hazai halakból is nagyon gazdag a gyűjtemény, és a trópusi édesvízi halakból is. Talán sokan nem tudják, de tény: a budapesti állomány csaknem 180-féle gerinctelen állatból áll: szivacsok, korallok, csalánozók, medúzafélék. Az ízeltlábúakból például a mi gyűjteményük és a mi szaporodási eredményünk a világon az egyik legjobb.

Azt nyilatkozta nem is olyan régen, hogy mostanra az állatkerti épületek 90-95 százalékban rendben vannak.

Ez pontosan így van. Az utóbbi 15 évben több nagyobb program, rengeteg pályázati erőfeszítés és mindenhonnan összegyűjtögetett pénzek révén most végre oda jutottunk, hogy az Állatkert látogatóterében minden meglévő műemléképületünk jó állapotban van. Sőt! Sikerült visszahoznunk az Állatkert arculatába a száz évvel ezelőtti szecessziós stílust is. Ezzel azt akarom jelezni, hogy az épületegyüttesnek vannak olyan darabjai is, amelyek elpusztultak vagy a háborúban, vagy a későbbi időkben egyszerűen lebontották; most visszaépítettük az eredeti, levéltárban meglévő Koós Károly, Zumeczky Dezső-féle tervek alapján azokat az építményeket, amelyek 1912-ben, pont száz évvel ezelőtt készültek el és álltak ott. Ilyen a 2010-ben újraépített bivaly- és zsiráfház. Az elefántház Europa Nostra díjas rekonstrukciós folyamata során a visszaépítettük a gyönyörű, karcsú tornyot, amelyet csak három évig láthatott a főváros közönsége, hiszen 1915-ben lebontották. De ilyen a parasztudvar főépülete is.
Pénzügyileg is rendben van az Állatkert? Kérdezem ezt azért is, mert tavaly nagyjából 25 százalékkal kevesebb pénzből kellett gazdálkodniuk.

A fővárosi közgyűlés szinte minden intézménynél arra kényszerült, hogy forrásokat tartson vissza vagy vonjon el. Ez sajnos a mi költségvetésünkben is megjelent, úgyhogy ez összességében azt jelenti, hogy 2010-hez képest ebben a költségvetési évben a fővárosi támogatás kb. 200 millió forinttal kevesebb lett.. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 2010-ben úgy 640 millió forint körüli támogatással gazdálkodtunk, míg idén jó, ha 440 millió jut. Ezt nagyon megérezzük!

Hol és hogyan lehet úgy takarékoskodni, hogy a látogatók ezt ne érezzék meg?

Nem szeretnénk olyan szolgáltatásokat csökkenteni, amelyeket a látogatók közvetlenül látnak, érzékelnek. Hogyan spórolunk? Korábban, ha valami tönkrement egy felújított műemléképületen - mondjuk az elefántházról leesik egy Zsolnay-dísz - akkor azt, ha hárommillió forintba kerül is, visszatettük rá. Ha ezt nem fogjuk tudni megtenni, akkor halmozódnak majd ezek a hiányosságok, tehát az ingatlanállományunk karbantartottsági szintje jelentősen lecsökken, leromlik. Ezeket egyszer majd újra ki kell fizetni...

Nem tagadom, hogy van olyan telephelye az állatkertnek, ahol csak kiadásunk van, bevételünk szinte semmi. Ilyen a Margitszigeten üzemeltetett kisállatkert.

Ami megmenekült tavaly a bezárástól!

Tavaly megmenekült a főpolgármester úr segítségével, aki az év derekán a közgyűlésen keresztül biztosította a 30 millió forintos üzemeltetési költségét. Sajnos ez a 30 millió forint az idén eltűnt a rendszerünkből. Én reménykedem, hogy talán sikerül valahogy megoldást találni. Ha nem, akkor mi nem tudjuk tovább üzemeltetni. Akkor kell egy másik üzemeltetőt találni, akinek át tudjuk adni a feladatot.

Mindenképpen a takarékosság felé mutat, az a közelmúltbeli beruházás, ami egy uniós projekt részeként valósult meg. Jelesül, hogy a szomszédos Széchenyi-fürdő termálvizének melegét éppen itt az Állatkertben hasznosítják, s ezzel a fűtésköltségen jelentősen takarékoskodnak.

Pontosan így van. Jelenleg már a próbaüzemnél tartunk. Két kilométernyi termál távhővezeték már bent van a földben, az épületek fűtési rendszerére már rácsatlakozott. És igen, már érzékeljük a megtakarítást: kevesebb földgázt kell felhasználnunk, olcsóbban jutunk a hőhöz. Ugye ez egy környezetvédelmi, klímavédelmi szempontból is hasznos beruházás, és mutatja azt, hogy egy-egy ilyen környezettudatos beruházásnak milyen komoly gazdasági hasznai lehetnek, és mások is követhetik ezt a példát. Tehát mi nagyon büszkék vagyunk erre a projektre, amit a Fővárosi Fürdő Részvénytársasággal és a Fővárosi Távfűtő Művekkel közösen végeztünk és fogunk üzemeltetni.

Korántsem ez az egyedüli uniós támogatással megvalósuló beruházás vagy projekt az Állatkert esetében. Sokat nyilatkozott a Varázshegyről, a nagy szikla belsejében. Ez a beruházás hol tart most?

A finisben van, reményeim szerint május derekán meg fog nyílni. Valóban egy rendkívül érdekes, új látványosságról van szó, amely, ha történetesen nem az Állatkert kerítésén belül lenne, hanem, mondjuk a Duna-parton vagy a Városliget másik végében épült volna fel, akkor is csodájára járnának. Ez egy kicsit Állatkert, egy kicsit akvárium, egy kicsit természettudományi múzeum, kicsit Csodák Palotája, kicsit játszóház, kicsit mozi, kicsit kultúrház, kicsit nagyon sok minden.

Akkor ez szinte egy külön létesítmény lesz majd az Állatkerten belül?

Tulajdonképpen igen. Együttesen 3500 négyzetméteren található majd. Mivel egy átlagos hazai múzeum kiállítótere 2000 négyzetméteres, azt gondolom, hogy a miénknek hatalmas vonzereje lesz. Lesz benne egy háromdimenziós mozi, sőt, lesz benne egy négydimenziós is, ahol maga a nézőtér is mozog.

Van egy állatvédő szervezet, ez a Born Free, a szabadnak született állatvédő szervezet, ami igen kritikus nyilatkozatokat szokott évről évre közzétenni európai állatkertekről. Ezeknek a jelentéseknek az a végkövetkeztetése, hogy az európai állatkertek többségét be kellene zárni. Nálunk találhat gondot egy ilyen nagyon kritikus állatvédő szervezet?

A budapesti állatkertben olyan hibát, gondot, ami miatt az parkot be kellene zárni, nem találhat. Természetesen találhat olyan pontokat, ahol az állattartás körülményei nem ideálisak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez egy hosszú folyamat, és a budapesti Állatkertben ennek a folyamatnak nagyon sok lépésén már túl vagyunk. Tudom, hogy ez egy soha nem véget érő folyamat, mert a mi szemléletünk, az állatokhoz való viszonyunk is változik, szinte minden évben igényesebb lesz. Tehát az, ami jó volt még tíz évvel ezelőtt, az már nem biztos, hogy jó most is.

A legtöbb gond azért általában a már említett helyszűkéből adódik.

Valóban így van. A budapesti Állatkert jelenlegi legnagyobb fejlődési akadálya a szűkös terület. És nemcsak az európai fővárosok állatkertjei között az egyik legutolsó a területét tekintve a budapesti, hanem lassanként a magyar állatkertek sorában is az utolsó harmadba tartozik a mérete szerint.

Úgy, hogy közben a legnagyobb látogatottságot hozza az összes hazai intézmény között...

Egy rendkívül népszerű intézményről van szó, amely gyakorlatilag kinőtte a kereteit. Az egyetlen lehetséges bővítési irány - az állatkert körbeépítettsége miatt - a Vidámpark felé van.

Tartanak erről a tárgyalások?

Inkább csak a benyomásaimat mondanám el, mert ezt a kérdést nem nekem kell feltenni, nem én vagyok ebben az illetékes, hanem a főváros vezetői. Szóval én úgy látom: a főváros eljutott arra a pontra, hogy nem képes a Vidámparkot közpénzből fenntartani. Úgy vélem, hogy 2012 őszén jön el az a pont, amikor véglegesen dönteni kell a Vidámpark sorsáról.