Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Hende Csaba: A mi ügyünk program a civil szférára is épít

A mi ügyünk elnevezésű program terve a civil szférára is épít, a politikának pedig nem szabad rátelepednie erre a kezdeményezésre - hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken Budapesten a tervhez kapcsolódó nyilvános fórumon.

A program magában foglalja többi között az elhanyagolt magán- és középületek rendbe hozatalát.

Mint Hende Csaba elmondta, az eredmények eléréséhez az állam, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség, utóbbiaknak pedig hangsúlyosabbnak kell lenniük helyi szinten. Annak a programnak az igazsága, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes jegyez, és amellyel járják a vidéket, mindenkit megérint, aki olvassa - tette hozzá.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényének szünetében tartott sajtótájékoztatón Hende Csaba megemlítette: a délután szekcióüléseken szó lesz a parkosítást tervező Tündérkert-programról, a Szép Ház Programról, amelynek keretében többi között az elhanyagolt magán- és középületek rendbehozatalának lehetőségéről beszélnek, illetve a Kárpát-medence népnevelési és gyermekszociális programjáról.

Rámutatott, hogy a fenti program egyik részéhez hasonló kezdeményezést a kormány is indított a rövidesen induló országos szemétgyűjtő mozgalommal.

A honvédelmi miniszter utalt arra, hogy A mi ügyünk terv végrehajtásának kezdeti szakaszában nem vesznek igénybe közmunkát, a későbbiekben azonban, amikor több lesz a feladat, például nagyobb erdőterületeket kell megtisztítani vagy erdőket kell telepíteni, már sor kerülhet erre. Mint mondta, a Széll Kálmán Terv azzal számol, hogy azoknak az embereknek, akik egyelőre nem tudnak elhelyezkedni, lehetőségük lesz közmunkát vállalni, akár ebben a programban is. A most készülő új honvédelmi törvény lehetőségként említi a honvédség közreműködését a közmunkaprogramban. A programok finanszírozását még tisztázni kell - tette hozzá.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára többi között arról beszélt, hogy a kormány számára "azoknak a bizalmát megtartani, akik minket szeretetből választottak, komoly feladat. (...) Nem hagyjuk a magyar népet vergődni, a lényeg, hogy a kormányzat és a lakosság egymásra találjon".

Böjte Csaba a család szerepét hangsúlyozta, majd megjegyezte: a program abban is segíthet, hogy "a szegényeknek felajánlják a becsületes, jól végzett munka, az alkotás örömét", ennek értelmében pedig "mindenki keresse meg azt, amit a legszívesebben csinál".

A ferences szerzetes, aki 2200 gyermekről gondoskodik alapítványa segítségével, reményét fejezte ki, hogy "a kormány szeretettel látja a civileket" ebben a kezdeményezésben. Véleménye szerint létre kellene hozni egy Szent István kártyát, amellyel fizetéskor az összeg 1 százalékát fel lehetne ajánlani meghatározott közhasznú célokra, például faültetésre, parkosításra.

Makovecz Imre Kossuth-díjas építész azt mondta: a célok elérése érdekében létre kell hozni egy szervezetet, "amihez pénz kell. (...) Azonnal fel kell venni a kapcsolatot a szomszédos államokkal, és el kell ültetni bennük, hogy a Kárpát-medence közös hazánk".

Mőcsényi Mihály, a tájépítészeti szak magyarországi megalapítója, emeritus professzor azt mondta: egyes magyarországi termálvíz-lelőhelyek használatát a fejlett országoknak 100 évre bérbe lehetne adni, így lakosaikat gyógykúrára küldhetnék Magyarországra. Ily módon százával létesülhetnének termálüdülők, körülöttük sok száz hektáron ligetes, tavas, erdős területekkel. Azok számára, akik üdülőket létesítenek, ki kellene kötni, hogy alkalmazottaikat és őstermelőiket kizárólag a környékbeli falvakból verbuválhatnák.

László Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a főváros XV. kerületének polgármestere előadásában kiemelte: leginkább népműveléssel és közneveléssel kellene foglalkozni, ami magában foglalná "az öntudat és a közösségi identitás formálását, a családi életre nevelést, a házasság előkészítését", a férfiakat pedig felelősségre kellene nevelni, és tantárgyként kellene oktatni a közösségépítést.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

A világon több olyan óriáshálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. Az általuk kínált előnyöket szinte természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen hatalmas infrastruktúra működik a háttérben. Ezeket tekintjük át ismeretterjesztő sorozatunkban. Az első rész a műholdas navigációs rendszerekről szólt, a második egy ennél sokkal ismertebb infrastruktúrát, az internethálózatot mutatta be, most pedig talán a legkevésbé láthatatlan rendszerrel, a villamosenergia-hálózattal foglalkozunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×