A Policy Solutions és a Medián elemzése kiemeli, hogy a korábbi belpolitikai szerepvállalás erőteljesen meghatározza azon politikusok körét, akiket uniós politikusként a magyar állampolgárok számon tartanak. Ennek megfelelően az egykori fideszes házelnök, Áder János és a 2006 után radikális beszédeivel elhíresült Morvai Krisztina a két legismertebb hazai EP-képviselő, akik az Európai Parlamentben is a hazai közvéleménynek kiemelten érdekesnek számító ügyekkel foglalkoznak.

A környezetvédő profilt építő Áder János a Szentgotthárd mellett épülő osztrák szemétégető és a cianidos bányászat elleni fellépésével népszerű hazai ügyeket karolt fel. Morvai Krisztina ugyanakkor elsősorban a 2006. október 23-ai rendőri fellépés elleni heves tiltakozásra használta fel megszólalásai jelentős részét, amelyek Magyarországon is jelentős publicitást kaptak. Kettejüket a válaszadók 12 százaléka tudta "fejből" megnevezni.

Ádert és Morvait további olyan politikusok követik, akik korábban a magyar belpolitikában is fontos szerepet töltöttek be. Deutsch Tamást kilenc, Bokros Lajost és Szájer Józsefet nyolc-nyolc, Göncz Kingát a válaszadók hat százaléka tudta megnevezni.

Az Európai Parlamentben folytatott aktív munka, a Brüsszelben és Strasbourgban megszerzett szakmai presztízs ugyanakkor nem váltható be könnyen hazai ismertségre. A romaügyekben az egyik legismertebb szakértőnek számító Járóka Líviát két százalék, míg a nőügyekben igen aktív Gurmai Zitát mindössze egy százalék említette.

Szintén az uniós munka hazai láthatatlanságának tézisét támasztja alá, hogy a Policy Solutions 2009-2010-es képviselői rangsorában a politikai munka terén első helyen végzett Tabajdi Csabát, a szocialisták delegációvezetőjét is csak egy1 százalék nevezte meg, míg a szakpolitikai kategória győztese, az azóta már a Külügyminisztérium államtitkáraként dolgozó fideszes Győri Enikő ismertsége e kutatásban nem volt mérhető.

Brüsszel a magyar választók számára nagyon távol van: az összes válaszadó mindössze 35 százaléka tudott legalább egy jelenlegi vagy egykori európai parlamenti képviselőt említeni. Az iskolai végzettség ugyanakkor nagyon erősen meghatározza az Európai Unió iránti érdeklődést: a diplomások 57 százaléka ismer magyar EP-képviselőt, az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány viszont csupán 27 százalék.

A magyar választók a különböző EU-intézmények között is nehezen tesznek különbséget: a már csaknem egy éve hazatért, korábbi magyar uniós biztost, Kovács Lászlót a megkérdezettek nyolc százaléka az EP-képviselők között nevezte meg - amivel a lista élmezőnyébe került a Policy Solutions és a Medián közös reprezentatív közvélemény-kutatásában, amely 2010. november 12-16. között készült 1200 fő személyes megkérdezésével.