Véglegesnek tekinti a hétfőn benyújtott javaslatokat a 98 százalékos különadóról a Fidesz frakcióvezetője, a parlamentben november 16-án döntenek a kérdésben. Lázár János az InfoRádió Aréna című műsorában közölte azt is, hogy az örökösökön nem hajtják be ezt az adót. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy a különadóra vonatkozó szabályozással csak az Alkotmánybíróságot akarták tesztelni a költségvetés szempontjából fontosabb ágazati adók bevezetése előtt.

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a mai jogrendszer és annak csúcsán az alkotmány lehetővé teszi a jelentős végkielégítések kifizetését, ezért érdemes volt mérlegelni, kell-e változtatni ezen. A testület az eredeti javaslatot elutasító határozatában is utalt arra, hogy maximálni kell az összeget - tette hozzá.

Lázár János kifejtette: ideiglenes megoldást kívánt letenni az asztalra, ami biztos és orvosolja a helyzetet, amíg az új alkotmány elkészül. Október 31-ig kellett volna befizetni a különadót, az Alkotmánybíróság pedig néhány nappal korábban döntött az ügyben, ezért gyorsan kellett lépni - emelte ki. Mint mondta, az vezérelte, hogy a végkielégítések ügyében elősegítse az igazság érvényesülését.

A frakcióvezetőt nem lepte meg a jogászok felháborodása az Ab hatáskörének korlátozása miatt, de fontosnak nevezte, hogy a választási ígéretet betartsák, márpedig a Fidesz azt ígérte, hogy visszaszerzi a végkielégítésként kifizetett pénzeket, akár visszamenőlegesen is, és erre a politikára áprilisban három millióan szavaztak. Ha az elmúlt 20 évben betartották volna a kormányok a választási ígéreteket, akkor nem itt tartana az ország, hiszen ennek hiánya táplálta sokszor a bizalmatlanságot, és a remények elvesztéséhez vezetett - tette hozzá.

Fontos volt az érdekképviseletek szava

Az érdekképviseletekkel folytatott konzultáció után alakult ki a különadóról szóló javaslat végleges változata, hiszen például a szakszervezetek javasolták, hogy az adó azokra ne vonatkozzon, akik nyugdíjba mennek, valamint, hogy a munkavállalóknál 3,5 millió forintos határ legyen érvényben - hangsúlyozta Lázár János. Hozzátette: pártszempont nem vezethette a különadóról szóló szabályozásban, mert ő már be is fizette a pénzt, és több fideszes politikusnak is ezt kell tennie.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője azt mondta: érteni véli és érzékeli a felháborodást, ezért módosított az eredeti elképzeléseken, így elfogadta azt az elvet, hogy a népszavazási tilalmakkal ne kössék össze az Alkotmánybíróság hatáskörét. Lázár János kiemelte: azt az álláspontot képviseli, hogy a testület továbbra is semmisíthessen meg gazdasági jogszabályokat, ha azok alapjogokat érintenek. Véleménye szerint azonban az emberek azt is elfogadták volna, ha az alkotmánybíróság azokba a kérdésekbe sem szólhatna bele, amelyekről nem lehet népszavazás.

Türelem és megértés kell

Az alapjogvédő lehetőséget mindenképpen biztosítani kell az Alkotmánybíróságnak, még akkor is, ha az alkotmányosság kapcsán azt a vitát le kell folytatni, hogy a többségi demokrácia erősödjön-e - közölte a fideszes politikus. Hangsúlyozta: javaslata az Ab hatáskörének korlátozásáról ideiglenes, hat hónapra szól, mivel májusra elkészülhet az új alkotmány, és abban ezeket a kérdéseket rendezik. Amíg az alkotmányozást nem tudják lezárni, türelemre és megértésre van szükség, hogy hozzányúlnak olyan alkotmányossági kérdésekhez, amelyek segítik az ügyek megoldását - tette hozzá.

Emlékeztetett: a társadalmi viszonyokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, az alkotmány nem önmagáért van, hanem azért, hogy az embereket megvédje és szolgálja a társadalom boldogulását. A társadalmi érdek az igazságosság, emellett fontos az ország gazdasági stabilitása is - tette hozzá.

Lázár János szerint az emberek többsége annak tudatában szavazott a Fideszre, hogy a párt kétharmados támogatással új alkotmányt fogadtathat el. Újjászervezést, megújulást akartak az emberek, ehhez pedig hozzá kell nyúlni az alkotmányhoz - emelte ki.

Az ország a csőd felé haladt, és meg kellett akadályozni, hogy a szakadékba zuhanjon, ehhez pedig rendkívüli időkben rendkívüli eszközökre van szükség - hangsúlyozta. A frakcióvezető szerint azonnal cselekvést vár az ország, mert ezt kényszerítette ki a helyzet.

Új fejezet és szembenézés

A többségi demokrácia erősítése megfontolandó kérdés - emelte ki Lázár János. Kifejtette: húsz évvel a rendszerváltás fel lehet tenni azt a kérdést, hogy esetleg el lehet-e menni a nagyobb választói felelősség irányába.

Szembe kell nézni azzal a valósággal, hogy az elmúlt húsz év nem hozta meg a várt eredményeket. Az emberek többsége új fejezetet akart nyitni, így most szembe kell nézni azzal, hogy az alkotmányos és jogállami berendezkedés jó volt-e - hangsúlyozta a Fidesz politikusa.

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg.