Infostart.hu
eur:
365.17
usd:
325.29
bux:
143395.91
2026. október 21. szerda Orsolya

"A magyar romák 62 százalékát éri hátrányos megkülönböztetés"

A romák 62 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést Magyarországon az élet valamely területén - állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán ismertetendő jelentésében.

Az ügynökség átfogó, minden tagállamra kiterjedő felmérést készített az Európai Unióban élő kisebbségekkel, illetve bevándorlókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésről és rasszizmusról. Magyarországon a roma kisebbség helyzetét vizsgálták.

Mint a megkérdezett 500 magyar roma válaszaiból kiderült, 62 százalékuk érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben diszkrimináció érte. Ez a harmadik legmagasabb hányad a vizsgált csoportok között. A legnagyobb (64 százalékos) arányban a csehországi romák számoltak be arról, hogy jogtalan hátrány érte őket az élet valamely területén, a sorban a második helyen a Máltára érkező észak-afrikai bevándorlók állnak.

Magyarországon munkakeresésnél éri a leggyakrabban diszkrimináció a romákat, 47 százalékuk számolt be arról, hogy volt ilyen tapasztalata egy éven belül. A többi uniós tagállammal összehasonlítva sokan jeleztek hátrányos megkülönböztetést diákként vagy szülőként az oktatásban (17 százalék), illetve a munkahelyeken (25 százalék) is.

A tanulmány arról tanúskodik, hogy az incidensek túlnyomó többségéről nem tesznek bejelentést a tagállamok hivatalos szerveinek vagy civil szervezeteknek. Az ilyen esetek száma több ezerre rúg, s a legfőbb ok, hogy elszenvedőik úgy érzik, "úgysem történne semmi" - állt a hivatalnak a jelentésről kiadott közleményében. A FRA arra is figyelmeztet: éppen a legsérülékenyebb csoportok azok, amelyek kevés ismerettel rendelkeznek az esélyegyenlőségi szabályokról és hivatalokról, s gyenge a rendőrségbe vetett bizalmuk is.

A tanulmány szerint a megkérdezetteknek átlagosan 16 százaléka ismer olyan szervezetet vagy hivatalos szervet, amelynél panaszt tehetne. A csehországi és magyarországi romák a legjobban tájékozottak abban, hogy hová fordulhatnak panasszal, de közülük is csak minden második tud megnevezni kisebbségi esélyegyenlőségi szervet és minden negyedik-ötödik a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő civil szervezetet.

A jelentéshez a FRA megbízására a Gallup közvélemény-kutató intézet készített felmérést a 27 tagállamban 23 ezer ötszáz fő - romák, illetve afrikai, török, valamint kelet-európai bevándorlók - megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Újabb ukrán menekülthullámról jönnek hírek, Prága közölte, miért vannak óriási sorok a határokon

Újabb ukrán menekülthullámról jönnek hírek, Prága közölte, miért vannak óriási sorok a határokon

A cseh kormány szerint valótlanok azok a közösségi médiában terjedő hírek, amelyek szerint újabb, milliós nagyságrendű ukrán menekülthullám tartana Nyugat-Európa és Csehország felé. Andrej Babiš miniszterelnök és Lubomír Metnar belügyminiszter egyaránt cáfolta az értesüléseket. A tárcavezető szerint az ukrán–lengyel határon időnként kialakuló torlódásokat elsősorban az orosz támadások miatt elrendelt légiriadók okozzák.

Őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt

A Magyar Nemzeti Bank volt elnökét gazdasági csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Teltházas premier előtti vetítésen mutatták be a Portfolio „Út a magyar euróhoz” című riportfilmjét.

Teltházas premier előtti vetítésen mutatták be a Portfolio „Út a magyar euróhoz” című riportfilmjét.

Premier előtti, teltházas vetítésen, a budapesti Dugattyúsban mutatkozott be a Portfolio Út a magyar euróhoz című riportfilmje. A témaválasztás nem véletlen, hiszen Magyarországon ismét napirendre került az euró bevezetése, és egy lehetséges céldátum is megjelent: 2032. Az út azonban rögös, és korántsem egyértelmű, milyen előnyökkel és kockázatokkal járhat a közös valuta bevezetése. A filmben arra keressük a választ, hogy Magyarország hol tart ezen az úton, milyen gazdasági, politikai és társadalmi vetületei vannak a folyamatnak, mit tanulhatunk a szomszédos országok példájából, és összességében: hogyan ne rontsuk el az euróbevezetést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×