Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

"A magyar romák 62 százalékát éri hátrányos megkülönböztetés"

A romák 62 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést Magyarországon az élet valamely területén - állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán ismertetendő jelentésében.

Az ügynökség átfogó, minden tagállamra kiterjedő felmérést készített az Európai Unióban élő kisebbségekkel, illetve bevándorlókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésről és rasszizmusról. Magyarországon a roma kisebbség helyzetét vizsgálták.

Mint a megkérdezett 500 magyar roma válaszaiból kiderült, 62 százalékuk érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben diszkrimináció érte. Ez a harmadik legmagasabb hányad a vizsgált csoportok között. A legnagyobb (64 százalékos) arányban a csehországi romák számoltak be arról, hogy jogtalan hátrány érte őket az élet valamely területén, a sorban a második helyen a Máltára érkező észak-afrikai bevándorlók állnak.

Magyarországon munkakeresésnél éri a leggyakrabban diszkrimináció a romákat, 47 százalékuk számolt be arról, hogy volt ilyen tapasztalata egy éven belül. A többi uniós tagállammal összehasonlítva sokan jeleztek hátrányos megkülönböztetést diákként vagy szülőként az oktatásban (17 százalék), illetve a munkahelyeken (25 százalék) is.

A tanulmány arról tanúskodik, hogy az incidensek túlnyomó többségéről nem tesznek bejelentést a tagállamok hivatalos szerveinek vagy civil szervezeteknek. Az ilyen esetek száma több ezerre rúg, s a legfőbb ok, hogy elszenvedőik úgy érzik, "úgysem történne semmi" - állt a hivatalnak a jelentésről kiadott közleményében. A FRA arra is figyelmeztet: éppen a legsérülékenyebb csoportok azok, amelyek kevés ismerettel rendelkeznek az esélyegyenlőségi szabályokról és hivatalokról, s gyenge a rendőrségbe vetett bizalmuk is.

A tanulmány szerint a megkérdezetteknek átlagosan 16 százaléka ismer olyan szervezetet vagy hivatalos szervet, amelynél panaszt tehetne. A csehországi és magyarországi romák a legjobban tájékozottak abban, hogy hová fordulhatnak panasszal, de közülük is csak minden második tud megnevezni kisebbségi esélyegyenlőségi szervet és minden negyedik-ötödik a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő civil szervezetet.

A jelentéshez a FRA megbízására a Gallup közvélemény-kutató intézet készített felmérést a 27 tagállamban 23 ezer ötszáz fő - romák, illetve afrikai, török, valamint kelet-európai bevándorlók - megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×