eur:
389.28
usd:
362.61
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Szili: Megvizsgálja az EP a szlovák nyelvtörvényt

Az Európai Parlament hajlandó részt venni és közvetíteni Magyarország és Szlovákia tárgyalásain. Ezt a magyar Országgyűlés elnöke nyilatkozta Brüsszelből az InfoRádiónak azt követően, hogy egy négypárti testület élén szerda délelőtt tárgyalt Jerzy Buzek EP-elnökkel. Szili Katalin a szlovák nyelvtörvény kapcsán azt mondta: az európai jogok védelme a legfontosabb, ezt pedig a szeptember elsejétől hatályos jogszabály több ponton megsérti.

Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat - mondta az InfoRádiónak Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, miután tárgyalt az Európai Parlament elnökével. A szocialista politikus hozzáette: Jerzy Buzek kijelentette, hogy uniós szakértők megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit, illetve a magyar fél által az ügyben átadott dokumentumokat.

Az EP-elnök a találkozó után elmondta: az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az uniós képviselőtestület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is.

Jerzy Buzek hangsúlyozta: elnöksége alatt az EP kiemelt fontosságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. Hozzátette, hogy egyelőre részletesebb véleményt nem tud mondani a témáról, meg kívánja várni az említett vizsgálódások eredményét.

Biztató

Szili Katalin szerint a Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélés után olyan folyamat indulhat el, amely a kérdés megoldását segíti elő. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is - tette hozzá.

Az Országgyűlés elnökét Brüsszelbe Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese kísérte el. Szili Katalin jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést is jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.

A politikus a Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélésen Szili Katalin beszámolt a 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség előkészületeiről is. Szót ejtettek emellett a nemzeti törvényhozások és az uniós parlament közti kapcsolatokról, kitérve arra is, hogyan tudnak ezek az intézmények hozzájárulni az uniós választásokon való részvétel növeléséhez.

A négypárti delegáció csütörtökön Hágába is ellátogat, ahol mások mellett Knut Vollebaekkel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosával folytat megbeszélést.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×