A kormány legalábbis kommunikációjában a 89-es helyzetet idézi, hiszen az akkori Németh-kormányhoz hasonlóan, legalábbis azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy valamennyire független az őt támogató párttól, illetve pártoktól. Ebben az értelemben abból a szempontból lényegtelen a kormány munkáját illetően, hogy mi történik az MSZP-ben, hiszen feltehetően sem a kormányfőnek, sem a kormány frontpolitikusainak nincsenek választási ambíciói, viszont a kormány céljai szempontjából egyáltalán nem lényegtelen, hogy a parlamenti támogatás megmarad-e mögötte, illetve milyen árat kell ezért a parlamenti támogatásért fizetni.

Ha az MSZP-n valóban elhatalmasodik a köldöknéző politika, akkor teljesen lényegtelen szemponttá fog válni a válságkezelés, a kormány támogatása, és alárendelődik más politikai jellegű céloknak, és ez akár el is lehetetlenítheti a kormányzást. Ha a szocialista párt belső ügyei eljutnak addig a forrpontig, hogy ott már egyáltalán lényegtelen lesz az, hogy mi történik a kormányzásban, akkor könnyen elképzelhető, hogy nem is kell megvárni azt a pillanatot, hogy a parlament feloszlassa saját magát, könnyen lehet, hogy a kormány maga dönt úgy, hogy ebben a helyzetben már nem tud kormányozni.

Elképzelhető egy olyan helyzet, hogy a kormány vagy a kormányfő azt mondja, hogy ez már nem válságkezelés, mert olyan kompromisszumokat kell elfogadnia?

Giró-Szász András: Persze, elképzelhető. Ezt a köldöknéző politikát nyugodtan definiálhatjuk politikai pániknak is. Tehát ha a politikai pánik eluralkodik az MSZP azon vezetői között, akik befolyásolni tudják, hogy kihátrálnak-e a kormány mögül, akkor előfordulhat egy ilyen forgatókönyv. És ennek az is következménye, hogy világossá válik a közvélemény számára is, itt egyértelműen a szocialista pártnak volt kormánya és miniszterelnöke.

Török Gábor: Nekem az a tapasztalatom, hogy most az MSZP szűk vezetésében van még olyan remény, hogy a kormány tevékenysége esetleg képes lehet javítani a párt megítélésén. Most még nem tartunk ott, hogy ez a remény teljesen elpárolgott volna. Még komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy a válságkezelő intézkedések, a kormányfőcsere, az új miniszterelnök habitusa szép lassan megváltoztatja az MSZP-ről kialakított képet is. Azonban feltehetően ez nem lesz így, márpedig, ha ez bebizonyosodik, hogy képtelen változtatni az MSZP helyzetén, megítélésén, akkor egészen más lehet a kormányhoz való viszony is. Tehát ma szerintem a bizalom egyik forrása azon túl, hogy nem nagyon látszik más forgatókönyv, az is, hogy fűznek hozzá reményeket szocialista vezetők. Legkorábban ősszel már láthatóvá válik, hogy ez a remény jogos volt-e. Ez feltehetően nem lesz olyan mértékű, ha egyáltalán bármilyen pozitív elmozdulást jelez, amit a szocialista vezetők várhatnak, és onnantól a szocialista triumvirátus például bizonyára másképp tekint majd Bajnai Gordonra. Ma még hisznek abban, hogy ez lehet versenyelőny, de hogyha ez elmúlik, akkor a hozzá való viszony is megváltozhat.

Giró-Szász András: Ha a szocialisták csak ősszel kezdenek el gondolkodni azon, hogy tulajdonképpen jó-e nekik az, hogy továbbviszik-e ezt vagy sem, ha ősszel mérlegelik azt, hogy a Bajnai-kormányzat tud-e nekik olyan pluszt nyújtani, amivel némileg javíthatják a parlamenti esélyeiket, akkor bizony elkéstek. Mert egy ősszel megbuktatott kormány, az leghamarabb jövő januárban kiírandó előrehozott választásokat jelent. Ha mondjuk októberben megbuktatják, akkor a választást elég nehéz abszolválni karácsony előtt, ebből adódóan pedig a Fidesz parlamenti mandátumát nyújtják meg, míg ha mindezt nyáron hajtanák végre és őszre kerülne a választás, akkor jelentősen csökkentenék a parlamenti mandátumidőszakot.

Török Gábor: Nehéz lenne érveket találni a nyilvánosság előtt egy ilyen kormánybuktatáshoz, tehát a parlament feloszlatásához. Én egyszerűen ma sem tudom elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy mondjuk szeptember elején az MSZP úgy dönt, hogy beszünteti a kormányzást, feloszlatja a parlamentet, és december 1-jével előrehozott választásokat tart - akkor mit fog üzenni az MSZP a választóknak? Hogy ez sem sikerült, esélyünk sem volt, nem ment a dolog, de azért december 1-jén várjuk a szavazatokat. Ez kommunikációs szempontból és politikailag is teljesen tarthatatlan helyzet lenne. Ilyet csak valamifajta öngyilkos pánikreakció okozhat.

Giró-Szász András: Ezzel teljes mértékben egyetértek, ezért is emeltem ki ezt a politikai pánikot, mert csak ez vezethet ide, a politikai ráció semmiképpen sem. Ez olyan negatív helyzetet teremt a magyar gazdaság megítélésében is, hogy ismét ugyanott találhatjuk magunkat, ahol fél évvel ezelőtt voltunk, amely komoly következményekkel járhatna a politikai preferenciákat tekintve.