A több pénztáras egészségbiztosításról szóló törvény, bár hatályba lépett, a gyakorlatban sosem próbálta ki az ország. A jogszabály értelmében a következő év január elsejétől már nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron, hanem több pénztáron keresztül finanszírozták volna az emberek az egészségügyi ellátásukat. Mindennek megvalósítása előkészületeket igényelt, így a jogszabály már most sokat vitt el az állami büdzséből.

A pontos összeg vitatható, lapinformációk szerint a pénztárak létrehozatalához 400 millió forintra volt szükség. A szocialisták egészségpolitikusa azonban ezt határozottan cáfolta, mint azt az InfoRádióban elmondta, a cégek alapítása nem egészen 10 millió forintot emésztett fel.

A 22 pénztár vezetőivel bruttó 300 ezer forintos javadalmazásról állapodtak meg, megbízatásuk pedig a jogszabály hatályon kívül helyezésével automatikusan megszűnik - közölte Kökény Mihály.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke azt is elmondta, hogy a pénztárakba alaptőkeként valóban kihelyezett az állam összesen 400 millió forintot, ez az összeg azonban visszakerül az állami büdzsébe.

Az egészségügyi bizottság tagjai szerdán egyhangúlag döntöttek a jogszabály hatályon kívül helyezéséről, a szavazás előtt azonban éles vita alakult ki a kormánypárt és az ellenzék között. "Demokráciában ilyen botrány még nem történt, mint amilyen a pénztártörvény kapcsán" - kommentálta a még hatályos törvény előéletét Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke.

Kökény Mihály, a szakbizottság szocialista elnöke azt mondta: a szocialisták egy ma is vállalható kompromisszumot kötöttek, azóta azonban megváltozott a politikai helyzet. Hangsúlyozta azt is, hogy az MSZP soha nem akart üzleti, versengő biztosítókat "beengedni" az egészségbiztosítás területére.

Az ülésen szabad demokrata politikus nem volt jelen.

Előzmények

A sokak által vitatott, a korábbi koalíciós pártok képviselői szerint jelentős kompromisszumokkal megszületett jogszabályt elsőként tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. A köztársasági elnök a törvényt elsőként nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a Háznak. Februárban az akkori kormánykoalíció szintén igennel voksolt, Sólyom László pedig a jogszabály második elfogadása után, ahogy azt a vonatkozó törvény előírja, már aláírta azt.

A törvény kapcsán a többi mellett az a kifogás merült fel, hogy a magántőke bevonásával csorbulhat a betegek érdeke, az állam ugyanis a pénztárakban csak 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna, a 49 százalék magánbefektetők kezébe került volna. A szakmai és civil szervezetek a tőkekivonás, a minőségromlás veszélyét látták a törvényben, és azt is kifogásként hozták fel, hogy annak elfogadását nem előzte meg kellő társadalmi vita.

A március 9-ei, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott és a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozó népszavazás után az MSZP és az SZDSZ ismét tárgyalni kezdett a már hatályba lépett pénztártörvényről. A vita előbb Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi miniszter menesztéséhez, majd koalíciós szakadáshoz vezetett. Az új egészségügyi miniszter, Székely Tamás május 8-án jelentette be, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezését javasolja a miniszterelnöknek.