Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
331.8
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
REDZIKOWO, POLAND - MAY 13 (SOUTH AFRICA AND POLAND OUT): President Andrzej Duda and US Deputy Secretary of Defence Robert Work during the inauguration of a US anti-missile station on May 13, 2016 in Redzikowo, Poland. The United States anti-missile station will be a part of NATOs larger European defence shield. (Photo by Getty Images Poland/Michal Flud)
Nyitókép: Getty Images Poland/Michal Flud

Moszkva az új európai rakétavédelmi bázisáról: Amerika tovább közeledik határainkhoz

Amerikai, lengyel és NATO-illetékesek avatták fel a Varsó által már régóta várt amerikai rakétabázist Lengyelország északi részén. Moszkva ezt felháborodva fogadta, szerint ez egyértelműen ellene irányuló lépés.

A most megnyitott új bázis mindössze 250 kilométerre található az orosz kalinyingrádi körzettől. A balti lengyel partvidéken, Redzikowo városban átadott telep most, az orosz–ukrán háború és az orosz–nyugati szembenállás tükrében új jelentőseget kapott, mert „megváltozott a helyzet”. A helyszínre radarokat és ballisztikus lövedékeket elfogó rakétákat telepítettek.

Az akkor még csak ködösen körülírt „lator államok”, így Irán ellen védő amerikai rakétapajzs ötlete még a 2000-es évek elején, az ifjabb George Bush elnöksége alatt merült fel. Bár a Bush-kormányzat úgy állította be, hogy az nem az oroszok ellen irányult, Moszkva már akkor tiltakozott a rendszer tervezett európai elemei ellen. Ez volt az egyik pont, ami után fokozatosan elmérgesedett köztük a viszony. A nukleáris egyensúlyra és elrettentésre épülő doktrína alapján a Kreml azt mondta: a rendszer gyengítené a támadó potenciálját – és növelné Washingtonét és a NATO-ét.

Katonai források azt állították a Reutersnek, hogy a védelmi rendszert csak a Közel-Keletről indított rakéták ellen lehet alkalmazni, „a radarnak irányt kéne váltania, hogy befoghassa az orosz területről indított rakétákat. Ez technikai és politikai irányváltást is szükségessé tesz.”

Andzej Duda lengyel elnök viszont elég egyértelműen adta értésre, hogy immár nem az iráni rakéták jelentik a bázis fő feladatát. „Ez jelzés a világnak, hogy ez többé nem orosz érdekszféra, ami nekünk, lengyeleknek stratégiailag a legfontosabb” – mondta.

Még keményebben fogalmazott Stuart Munsch, az Európában és Afrikában állomásozó amerikai tegerészeti erők főparancsnoka:

„A lengyel és amerikai nép vállvetve áll az egykori szovjet és jelenleg orosz imperializmus és agresszió elleni védelem élén.”

A projektet négy különböző amerikai elnök hagyta jóvá, így a lengyelek szerint ez azt jelenti, hogy garantált Washington védelme, még ha a NATO-t bíráló Donald Trump is költözik a Fehér Házba.

A ceremónián részt vevő és a liberális kormánynál Donald Trump megválasztott elnökkel közelibb kapcsolatokat ápoló Andzej Duda államfő és Donald Tusk miniszterelnök később Varsóban tárgyalt az ünnepségen szintén részt vevő Mark Rutte NATO-főtitkárral. Ő méltatta a lengyelek hozzájárulását a szövetség tevékenységéhez és a magas katonai költségvetésüket – ami már most a GDP több mint négy százaléka, de jövőre tovább emelkedik. „Önök a NATO egyik legnagyobb hadseregét építik” – mondta Rutte.

Moszkvában Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy reagált, hogy az „amerikai katonai infrastruktúra tovább közeledik határainkhoz. Már az elejétől fogva mondtuk, hogy hazugság volt az amerikaiak részéről, hogy Irán ellen irányult, az volt a cél, hogy megpróbálják katonailag visszafogni Oroszországot.”

Az amerikai/NATO-pajzs további elemei Romániában és egy spanyol kikötőben találhatók, tovább ide tartozik egy korai előrejelző radarállomás Törökországban.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×