Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: X/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij: közelebb lehet a háború vége, mint gondolnánk

Az ukrán elnök ezekben a napokban az Egyesült Államokban mutatja be úgynevezett „győzelmi tervét”, és kér hozzá újabb fegyvereket.

Az ukrán elnök az optimista véleményét, miszerint „közelebb vagyunk a háború végéhez, mint gondoljuk, csak nagyon erősnek kell lenni”, az ABC-nek adott interjújában fejtette ki, mialatt tengerentúli körútján – az amerikai elnökválasztás szempontjából fontos billegő államban – Pennsylvaniában járt. Egy hadiüzemet látogatott meg, ahol egy 155 mm-es lőszer aláírásával próbálta megerősíteni Ukrajna washingtoni támogatását.

„Az ilyen helyeken érezni igazán, hogy győzhet a demokratikus világ” – mondta Scranton városában, Joe Biden elnök otthonában. Emellett pedig értésre adta, hogy számára problémás lenne Donald Trump elnökválasztási győzelme. Bár korábban azt mondta róla, egy telefonbeszélgetésében sokkal támogatóbb volt, mint a nyilvánosság előtt, mostani amerikai útja során már nem ilyen diplomatikus Zelenszkij.

Trump nem tudja, hogyan állítsa le a háborút, alelnökjelöltje, James „JD” Vance pedig „veszélyes és túlságosan radikális, úgy tűnik, azt üzeni, hogy Ukrajna hozzon áldozatot” – mondta minden eddiginél élesebb bírálatában a New Yorker magazinnak adott interjúban.

Vance-t azért bírálták, mert olyan békét képzel el, amelyben Oroszország megtarthat a háború során elfoglalt területeket. „Az olyan elnökjelöltet vagy alelnökjelöltet, aki szerint a háborút a status quo elfogadásával lehet leállítani, felelőssé lehet tenni egy globális háború potenciális kirobbantásáért” – tette hozzá Zelenszkij; amit úgy is lehet értelmezni, hogy az elnökválasztási kampány utolsó heteiben véleményével befolyásolni próbálta a választókat. Megjegyzése Kamala Harris, a demokrata jelölt útját egyengetheti a Fehér Házba, mivel már most is valamivel jobban áll a közvélemény-kutatásokban, mint Donald Trump.

Az úgynevezett győzelmi tervvel az aktatáskájában érkező ukrán elnök szerdán beszédet mond az ENSZ-ben, csütörtökön pedig fogadja Joe Biden elnök, Harris társaságában, de a dokumentumot Trumppal is megosztják. Egyelőre csak szakértők találgatnak a tervről, amely magában foglalja a nagyobb hatótávú nyugati fegyverek orosz célpontok elleni bevetését.

A kérdésben a britek, valamint Svédország és Finnország állt Kijev mellé, míg Washington vonakodik. Németország pedig közölte: a német rakéták esetén nem engedélyezik az ilyen bevetéseket, és nem is bátorítják arra a szövetségeseket.

Egy másik dolog, ami a tervben lehet, az a stratégia, hogy az Ukrajnával határos orosz megyékben tartsák az oda behatolt ukrán erőket. Zelenszkij annyit mondott a New Yorkernek, hogy ha nem támogatják az elképzelését, akkor meghosszabbítják a háborút. Joe Biden vonakodását közben az tartja fenn, hogy Moszkva közölte: ha engedélyezi, hogy amerikai és nyugati fegyverekkel támadjanak távolibb orosz területeket, akkor azzal a NATO gyakorlatilag hadba lép Moszkvával szemben.

Az orosz fővárosban közben csak Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő reagált. Azt mondta: óvatosan figyelik a médiajelentéseket a tervezetről, és hogy a konfliktus csak akkor ér véget, amikor Moszkva eléri céljait. Az oroszok számára kínos módon közben a teszt közben felrobbant a Nyugaton Sátán II néven ismert ballisztikus rakétájuk – legalábbis erre utaltak nyugati kémműholdak felvételei.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×