Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Egy lépéssel közelebb Mátyás király maradványainak azonosításához

A szakemberek már mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborba kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A közlemény szerint a székesfehérvári Középkori Romkertben több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványa található.

A kutatók fő célja, hogy a csontokból vett mintákból minél több DNS-profilt meghatározzanak és ezeket a korábbiakkal összevetve több uralkodót is azonosítsanak.

Neparáczki Endre közölte, hogy a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket ellopták. A csontmaradványok nagy része ott maradt, létük feledésbe merült. A később indult ásatások egyikén, 1848-ban Érdy János vezetésével azonosították III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna maradványait, melyeket ma is a budavári Mátyás-templomban őriznek.

A kutatóknak a máig egyedüliként bizonyítottan az Árpád-házhoz tartozó maradványokból sikerült DNS-t nyerniük, mely segítségével az uralkodócsalád más tagjainak csontjai is azonosíthatóvá váltak az osszáriumban összekeveredettek közül.

Az igazgató kifejtette: Mátyás király maradványainak vizsgálatához is keresni kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudott, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. A szakemberek a helyszínen mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborba kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.

Az SZTE és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként alakítottak ki Szegeden egy speciális labort és 2016-ban Magyarországon először bevezették az úgynevezett következő generációs szekvenálási technológiát (next-generation sequencing - NGS) az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg-családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.

Neparáczki Endre a székesfehérvári osszáriumban végzett kutatását középkori igazságügyi analízisnek nevezte, mivel olyan embereket szeretnének azonosítani, akik már nem élnek. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók - fogalmazott a szakember.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×