Hunyadi János Európát és a kereszténységet is megvédte a nándorfehérvári győzelemmel – fogalmazott Belgrádban Áder János köztársasági elnök. Emlékeztetett: 1456-ban, mikor II. Mehmed szultán megindult Nándorfehérvár ellen, mindenki tudta, hogy az a város Szerbia szabadságának a végső záloga és Magyarország főkapuja.

Rámutatott,1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. "Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit. Dereglyéit szerb sajkások segítették. Magyarok és szerbek e csata megnyerésével utat nyitottak a szorongatott Nándorfehérvárhoz" – fogalmazott.

A magyar köztársasági elnök hozzátette: a történelmi győzelem után a törökök 65 évig meg sem kísérelték a mai Belgrádot megközelíteni.

Aleksandar Vucics szerb elnök az ünnepségen úgy fogalmazott: Hunyadi Jánost magukénak vallják a szerbek és a magyarok is. Mint mondta: a törökverő mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére. Emlékeztetett arra is, hogy a két ország vezetésének köszönhetően néhány év alatt sikerült a viszonylag rossz viszonyból soha nem tapasztalt jó kapcsolatot kiépíteni.

Az emlékműállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezte 2013-ban, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával a Teleki László Alapítvány bonyolította le. Hunyadi János egész alakos bronzszobra Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész koncepciója alapján készült el.

A Hunyadi-szobor Belgrád elővárosában, a zimonyi Duna-parton, egy arra méltó helyen kapott helyet, fogalmazott az InfoRádiónak Diószegi László – itt lelte halálát a hős vezér. A Teleki László Alapítvány igazgatója hozzátette: az alkotás nem csupán egy szobor, hanem egy emlékmű is. "Emléket állítunk Hunyadi Jánosnak, a nándorfehérvári győzelemnek, és utalunk arra, hogy azóta is, minden délben, a pápa utasítására megszólalnak a harangok egész Európában" – mutatott rá.