Az előzmények nem erre utaltak. Az autóimportra kivetett 25 százalékos, valamint az acél- és aluminiumtermékekre kilátásba helyezett 50 százalékos amerikai vámok Németországot különösen sújtják, mint ahogy Washington és Berlin az orosz-ukrán háborúval, valamint a NATO biztonságpolitikai szerepvállalásával kapcsolatban sem volt mindenben közös nevezőn.

Ráadásul Donald Trump jobbkeze, J. D. Vance amerikai alelnök korábban több alkalommal is bírálta a német kormányt a radikális jobboldali párt, az AfD-vel szembeni "kiközösítő" politikája miatt.

Ennek ellenére Merz mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok javításának szándékával vállalta az utat, olyannyira, hogy a vizitre, illetve "Trumpból" napokon keresztül alaposan készült. Hírek szerint több európai kollégájától is tanácsot kért az elnök "kezelésére" vonatkozóan. Mindez egybehangzó értesülések szerint "bejött" neki, és az amerikai elnök részéről nem várt szívélyes fogadtatásban részesült.

Ennek ellenére a tárgyalásokról kevés érdemi információ szivárgott ki. Merz a német médiát tájékoztatva úgy fogalmazott, hogy elégedett az eredményekkel. Utalt arra, hogy

Trumpot Ukrajna további támogatására kérte, illetve mindenekelőtt arra, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Oroszországra a háború beszüntetése érdekében.

Mindez napirenden lesz a hágai NATO-csúcson, valamint a G7-csoport kanadai csúcstalálkozóján. A kancellár hangsúlyozta azt is, hogy együttműködnek a "kereskedelmi viták" megszüntetéséért. Külön kiemelte, hogy az amerikai elnököt németországi látogatásra hívta meg.

Az ARD közszolgálati televízió tudósítása szerint kettejük közös sajtóértekezletén Merz szinte "mellékszereplő" volt, a legtöbb kérdést ugyanis az amerikai elnök kapta. Ráadásul nem is a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a belpolitika forró témáiról, különös tekintettel a Trump és korábbi legközelebbi bizalmasából immár ellenséggé vált dél-afrikai származású amerikai milliárdos Elon Muskkal kialakult rendkívül éles viszályról.

Az említetteket közvetve megerősíti az is, hogy a német média a kancellár és az amerikai elnök találkozója mellett nagy figyelmet szentelt annak az interjúnak, amelyet Friedrich Merz washingtoni látogatása során a Republikánus Párthoz közel álló Fox News hírcsatornának adott.

Kérdésre válaszolva a kancellár kijelentette, hogy a migráció jelenti az antiszemitizmus fő okát Németországban. "Mindent megteszünk az antiszemita incidensek számának csökkentése érdekében" – szögezte le. Merz hangsúlyozta, hogy bíróság elé állítják azokat, akik megszegik a vonatkozó törvényt.

"Őszintén szólva a 2015 óta Németországba érkezett nagyszámú migráns egyfajta importált antiszemitizmust eredményezett"

- jelentette ki a Fox Newsnak a kancellár.

Az interjúban Merz ismét elutasított mindenfajta beavatkozást a véleménynyilvánítás szabadságával és az AfD-vel való viszonnyal kapcsolatban.

"Németország érett demokrácia" – idézte az interjút ismertető Der Tagesspiegel a kancellárt, aki hangsúlyozta, hogy az országban teljes a véleményszabadság, és bárki pályázhat parlamenti mandátumra. "Ezért nincs szükségünk semmifajta külföldről történő kioktatásra" – fogalmazott Friedrich Merz.

Mindez ugyanakkor egyáltalán nem volt téma az amerikai elnök és a német kancellár tárgyalásain.

Emlékezetes, hogy az alkotmányvédelmi hivatal hetekkel ezelőtt a radikális jobboldali pártot "bizonyítottan szélsőjobboldali pártnak" minősítette. A választások utáni új Bundestag megalakulása nyomán a többi parlamenti párt elutasította, hogy az AfD akár parlamenti alelnöki, akár bizottsági elnöki mandátumhoz jusson.

Az AfD fellebbezett, és a hivatal ennek nyomán ideiglenesem hatályon kívül helyezte korábbi döntését.

A február végi parlamenti választások eredményeként az AfD megkétszerezte korábbi mandátumainak számát. A CDU/CSU után immár évek óta a Bundestag második legerősebb pártja, mandátumainak száma jelentősen több, mint amennyivel a kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD rendelkezik.