Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2024. július 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Vincze Loránt lett az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának elnöke

Újjáalakult az Európai Parlament (EP) hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja, mely új elnökének Vincze Lorántot, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselőjét, tiszteletbeli elnökének pedig Gál Kinga fideszes EP-képviselőt választotta.

A kisebbségi témakörrel foglalkozó egyetlen, több mint negyvenéves múltra visszatekintő uniós munkacsoport feladatainak folytatását az EP minden politikai csoportjából származó, közel negyven EP-képviselő támogatta. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői Románia 2007-es uniós csatlakozása óta tevékenyen vesznek részt a munkacsoport munkájában - olvasható Vincze Loránt sajtóirodájának közleményében.

Gál Kinga fideszes EP-képviselőt, a Patrióták Európáért EP-frakció alelnökét, aki - mint megjegyezték - két évtizede vesz részt a munkacsoport munkájában, Vincze Loránt javaslatára választották tiszteletbeli elnökké.

A brüsszeli közleményben Vincze Loránt kiemelte: az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának nagymértékű támogatása annak bizonyítéka, hogy a régi és új EP-képviselők között sokan vannak, akik fontosnak tartják, hogy az Európai Unió foglalkozzon az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekkel, és jogszabályokat alkosson a védelmükben.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki pozícióját is betöltő Vincze Loránt reményét fejezte ki, hogy a kisebbségvédelem terén szerzett nemzetközi tapasztalatai, illetve a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés kapcsán kiépített kapcsolatrendszere révén még eredményesebbé lehet tenni a munkacsoport tevékenységét.

"Az európai párbeszéd hasznos tapasztalatokat eredményezett, erősíti érveinket, hiszen a romániai magyarok érdeke, hogy Európa figyeljen az őshonos kisebbségekre, biztosítson jogvédelmet és támogatást számukra, én továbbra is ezért fogok dolgozni" - tette hozzá a közlemény szerint az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának új elnöke.

Gál Kinga közleményében úgy fogalmazott: "szívügyemnek tekintem a nemzeti kisebbségi munkacsoportot, melynek immár legrégebbi tagja vagyok". Emlékeztetett arra, hogy 2004 óta ő vezeti a munkacsoportot.

A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy "sok hangzatos ígéret és szöveg ellenére" az európai hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek még mindig nem rendelkeznek megfelelő védelemmel az Európai Unióban. A munkacsoport lehetőséget teremt arra, hogy a határon túli magyar közösségek védelme napirenden maradjon az európai intézményekben.

"Megtiszteltetés, hogy az elmúlt húsz éves elnökségi tevékenységem elismeréseként tiszteletbeli elnökként folytathatom az érdekvédelmet" - tette hozzá Gál Kinga.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.
Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Az euró bevezetése – a kormány szándékai szerint – elérhető közelségbe került. Jószerint mindenki tisztában van a bevezetéstől várható előnyökkel és hátrányokkal, valamint azzal is, hogy a bevezetéshez milyen feltételeket kell teljesíteni. A bevezetés alapkövetelményei várhatóan 2030-ra megteremthetők, s ha akkor Magyarország belép az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), akkor 2032-ben már az euró lehet a törvényes fizetőeszköz. Sok újdonsággal az euró bevezetése a hétköznapi gyakorlatban persze nem fog szolgálni, hiszen a hét szomszédos ország közül négyben már az euró a fizetési eszköz, használata ezért a hazai lakosság számára eléggé megszokott; a hazai vállalatok körében pedig régóta bevett gyakorlat, hogy az irodák és az üzemcsarnokok bérleti díját euróban állapítják meg, a jelentős exportot lebonyolító cégek pedig euróban vezetik a könyveiket és a fő bankszámlájukat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×