Az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban - jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján szerdán.

Didier Reynders beszédében reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságok számára, hogy megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokra.

Közölte, az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben. Nemrégiben az uniós bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amelyre választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet - mondta.

Az Európai Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést. Az Európai Unió értékeit és az alapvető jogokat kivétel nélkül minden uniós tagországnak és hatóságainak tiszteletben kell tartania - hangsúlyozta.

Elmondta, az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik. Az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról dönthet Magyarországgal szemben azt követően, hogy megvizsgálta a novemberben küldött, a kérdésekre adott magyar válaszokat.

Magyarország esetében "blokkolták" a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap forrásainak kifizetését. Az uniós biztos közölte: a források lehívását lehetővé tevő magyar terv nincs elfogadva, ugyanis az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője hozzászólásában emlékeztetett: vannak olyan területek, amelyeknél a döntések kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A gyermekek védelme vagy az oktatás esetében az Európai Uniónak nincs kompetenciája - mondta.

Magyarországon a felnőtteknek joga van az önkifejezesére, beleértve a szexuális élet területét is. Ennek ellenkezőjének állítása hazugság - mondta. A gyermekek védelmével kapcsolatos magyar törvény elleni támadás valójában ideológiai alapú, boszorkányüldözést jelent - jelentette ki. Magyarország úgy gondolja, hogy az LMBT-jogok szószólóinak nincs helyük az iskolákban és a játszótereken. A választók immár negyedik alkalommal szavaztak bizalmat a kormánynak és erősítették meg, hogy elutasítanak minden politikai befolyást Brüsszel részéről az olyan kérdésekben, amelyek kizárólag Magyarországra tartoznak - közölte.

"Elfogadhatatlan pénzügyi szankciókkal zsarolni a tagállamokat egy ideológiai program érdekében" - fogalmazott.

Az Európai Bizottságnak el kellene fogadnia a magyar nép akaratát, és fel kellene hagynia a politikai támadásokkal - zárta hozzászólását Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, április 3. óta számos magyar döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot homoszexualitása miatt, vagy azért, mert homoszexuálisként családra vágyik. Véleménye szerint a gyermekvédelmi törvényről tartott népszavazás törvénytelen volt, illetve politikai eszközként szolgált, amelyet - mint mondta - a magyarok többsége nem támogatott.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált. Egyebek mellett azt írta, hogy folytatódik a brüsszeli kabaré. "Hiába mondja ki az Európai Unió Alapjogi Chartája, hogy a gyermekek nevelése tagállami hatáskörbe tartozik, ezt a liberális fősodor egyáltalán nem veszi figyelembe és napirenden tartja a kérdést, ahogy azt a genderlobbi megköveteli. A gyermekvédelmi népszavazáson több mint 3,5 millió magyar üzente meg: hagyják békén a gyermekeinket! Ez számunkra egy olyan erős felhatalmazás, amiből nem engedhetünk!"