Az Európai Bizottság szerdán előterjesztette elképzeléseit, amelyek hatékonyabbá tennék az EU működését és javítanák a kapcsolatot az uniós vezetők és a polgárok között. Mint írták, az elnöki tisztségek összevonására a jelenleg hatályos uniós szerződések lehetőséget adnak, ehhez a két intézmény egyesítése nem szükséges.

A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Juncker leszögezte, a 2019-es uniós tisztújítás során is az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni, s azt szorgalmazta, hogy az európai pártok még idén nevezzék meg saját listavezetőiket, hogy a választók időben megismerhessék a jelölteket és az általuk képviselt politikai programot. Rámutatott, az eljárást tovább kell fejleszteni a hatályos szerződések alapján, tiszteletben tartva az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt.

Fontos lenne láthatóbbá tenni a nemzeti és az európai pártok közötti kapcsolatot. Előbbiek például feltüntethetnék kampányanyagaikban és a szavazólapokon annak a pártcsaládnak a logóját, amelyhez tartoznak. Emellett

az is kívánatos lenne, hogy a nemzeti pártok állást foglaljanak az európai ügyekben,

és kinyilvánítsák, hogy mely európai parlamenti képviselőcsoporthoz kívánnak csatlakozni, és kit jelölnének a bizottság elnöki tisztségére - olvasható a brüsszeli tájékoztatásban.

A csúcsjelölti rendszerről

A 2014-es választásokon először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik saját listavezetőiket, és a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként az Európai Parlament.

A rendszert már akkor érték bírálatok, melyek szerint ezzel a pártok és az EP elbitorolják a tagállamok jogköreit.

Az uniós szerződés értelmében ugyanis az Európai Bizottság elnöki posztjára a tagországok állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács jogosult jelöltet állítani; igaz ugyan, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével, de ennek pontos jelentése nincs meghatározva.

Páneurópai listák

Juncker szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság összetételéről is vitát kell folytatni. Kiemelte, ő jó ötletnek tartja, hogy a képviselők egy részét páneurópai listákról válasszák meg az EP-ben, noha a javaslatot 2019-ig már aligha fogják elfogadni, miután a testület az előző héten ez ellen foglalt állást.

Az uniós biztosok számának esetleges csökkentéséről azt közölte, hogy egyesek szerint egy kisebb bizottság hatékonyabban működne, de ez azt is jelentené, hogy egyes tagországok nem rendelkeznének képviselettel az intézmény politikai szintjén, ráadásul a brüsszeli politika is jobban elmagyarázható "otthon" a jelenlegi rendszer keretében.

Erre egyszer már történt kísérlet, de a tagállamok egyhangúlag kitartottak amellett, hogy minden tagállam kormánya küldhessen egy-egy tagot a brüsszeli testületbe.

Nem szuperállamot akar

Mindazonáltal Juncker hangsúlyozta, hogy a brit külügyminiszter állításaival szemben

nem egyfajta "európai szuperállam" létrehozása a célja, sőt azt kifejezetten ellenezné.

"Nem most van annak az ideje, hogy hosszú vitákba kezdjünk az intézményi reformokról vagy a szerződések módosításáról. Ellenben van néhány olyan lépés, melyekkel még hatékonyabbá tehetnénk munkánkat a fő prioritásaink megvalósítása tekintetében" - fogalmazott.

Lehet elmozdulás a lengyel ügyben

Újságírói kérdésre válaszolva Juncker elképzelhetőnek nevezte a lengyel kormány álláspontjának elmozdulását a vitás kérdésekben. "Jó esély van rá, hogy a lengyel álláspont közeledjen a miénkhez" - közölte, hozzátéve, hogy nemrég hosszasan tárgyalt az új lengyel kormányfővel, és a párbeszéd folytatódni fog a felek között.

A Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig sosem alkalmazott eljárást Varsóval szemben. Ugyanakkor tudatták, ha a következő három hónapban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.