Október 6-án hétfőn, a nemzeti gyásznapon, délelőtt 11 órakor megemlékezéssel kezdődik a plenáris ülés. 1849-ben Aradon ezen a napon végezték ki a forradalom és szabadságharc 12 honvéd tábornokát és egy tisztjét, Pesten pedig az első felelős miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ez az úgynevezett B-hét a parlamentben, határozathozatalok most nem lesznek.

A napirend előtti felszólalásokat követően kérdések, azonnali kérdések és napirend utáni felszólalások hangoznak el. Kedden rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, hogy újabb fél évvel meghosszabbíthassák a háborús veszélyhelyzetet.

Ennek kihirdetését az Alaptörvény tizedik módosítása tette lehetővé, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

Azóta a parlament kormánypárti többsége többször is meghosszabbította a rendeleti kormányzás hatályát. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes most ismét erre tett javaslatot. Ezúttal 2026. május 13-ig lenne érvényben a veszélyhelyzet, vagyis egy hónapig még a következő kormány megalakulása után is, feltéve, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök tényleg április 12-re írja ki a választást úgy, ahogyan erre Orbán Viktor miniszterelnök és több kormánypárti politikus már nem egyszer utalt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Harcosok Órája című podcastben azt mondta, a rendkívüli jogrend és a választások között semmilyen összefüggés nincsen. Az alaptörvény 15. módosításának január 1-jén hatályba lépő 8. cikke egyébként megváltoztatta a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. Jövőre a kormány csak akkor adhat ki törvényt felfüggesztő vagy törvényi rendelkezéstől eltérő rendeletet, ha erre az Országgyűlés megfelelő többséggel felhatalmazza.

A háborús veszélyhelyzet most november 14-ig van érvényben és ismét 180 nappal hosszabbíthatják meg, ehhez viszont október 7-re, keddre rendkívüli ülést kellett összehívni, mert anélkül csak november 17-én tudtak volna szavazni róla.

Enélkül kiesett volna három nap, több száz rendelet a hatályát vesztette volna, és újra el kellett volna fogadni azokat.

A háborús veszélyhelyzet indoklása ugyanaz, mint eddig. „Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint három éve háború dúl. A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik, ezek a negatív hatások mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát” – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Az államtitkár leszögezte, a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be, ezzel próbálva enyhíteni a fellépő negatív helyzeteken.

Az ellenzék szerint Magyarországon valójában nincs háborús veszélyhelyzet, ezért a rendeleti kormányzás sem indokolt, főleg, mert az szerintük csak arra jó, hogy a kormány visszaéljen vele. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy amennyiben kormányra kerülnek, eltörlik a háborús veszélyhelyzetet.