Novoszad közölte: a magyar külügyminiszter két javaslatot tett. Az egyik az volt, hogy Ukrajna sorolja be a kárpátaljai magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába; az őshonos nemzetiségiek iskoláiban ugyanis a diákok az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak minden tantárgyat.

Az ukrán miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán jogszabály értelmében ebbe a kategóriába azokat a népeket sorolják, amelyeknek nincs saját államuk - ide tartoznak például a krími tatárok -, így nyelvük, kultúrájuk megtartásához kiemelt támogatást kell kapniuk. A magyar kisebbséget, miután van anyaországa, nem sorolhatják át ebbe a kategóriába - közölte.

A magyar diplomácia vezetője által ismertetett másik javaslat az volt, hogy ne egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelvre fokozatosan, növelve ezzel az ukrán nyelv részesedését az oktatásban, hanem az ukránnyelv-órák számát növeljék. Novoszad szerint ezzel az a probléma, hogy mivel más tárgyak óraszáma nem csökken, ez jelentősen megemelné a magyar iskolákban tanuló diákok heti óraszámát.

"Nálunk világosan meghatározott határai vannak annak, milyen mértékig terhelhetők a gyermekek. Ha ezt növeljük, az veszélyt jelent a gyermek egészségére. Mi biztosan nem lépjük át ezeket a határokat" - szögezte le.

Kedvezőnek értékelte ugyanakkor Novaszad, hogy lezárult a politikai vita az ukrajnai magyar nyelvű oktatás helyzetével kapcsolatban a két ország között, és már a gyakorlati megoldásról, a módszertanról folytatnak eszmecserét.

"A találkozó fő témája az volt, hogy lezárjuk a nemzetiségi iskolák nyelvi kérdésével kapcsolatos politikai vitákat, és a tanárokkal, valamint a módszertan szakértőivel folytatott munkára összpontosítsunk. Ez nagyon fontos számunkra, mert a fő cél az, hogy minden ukrán gyermek, etnikai származásától függetlenül, magas szinten ismerje az államnyelvet" - mondta az oktatási miniszter.