Infostart.hu
eur:
362.74
usd:
323.18
bux:
147842.32
2026. november 5. csütörtök Imre
Latorcai János, a KDNP parlamenti képviselője, az Országgyűlés alelnöke (k) felszólal a 2020-as költségvetés vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 20-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Gyorsan véget érhet a rendkívüli parlamenti ülés

Az ellenzék szerdán rendkívüli klímaügyi parlamenti ülés tartana, amit a kormánypártok kampányfogásként értékelnek és várhatóan távolmaradásukkal akadályozzák azt meg.

A házelnök - Országgyűlés honlapján elérhető - napirendi javaslata alapján a rendkívüli ülés 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd várhatóan véget is ér, mivel nem áll majd rendelkezésre a napirend elfogadásához szükséges többség.

Az LMP augusztus végén jelentette be, hogy kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását, amelyen tájékoztatást vár a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A rendkívüli ülés összehívását az LMP-s képviselők mellett támogatták a Párbeszéd-, a DK-, a Jobbik-frakció tagjai, valamint MSZP-s és független képviselők is.

Az ellenzék a szeptember 23-i ENSZ-klímacsúcs miatt tartaná fontosnak az ülés megtartását, képviselőik szeretnék ugyanis megvitatni a kormány klímacsúccsal kapcsolatos álláspontját, valamint azt, hogy Magyarország milyen kötelezettségeket vállal 2030-ig a klímaváltozás megfékezése és az alkalmazkodási feladatok terén.

A Fidesz-frakció a kezdeményezésre adott reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzék tavaly december 12-re is rendkívüli, "halasztást nem tűrő" parlamenti vitanapot kezdeményezett az éghajlatváltozásról, majd képviselőik részt sem vettek rajta. "Ez is bizonyítja, hogy most is csak kampányülésről és hangulatkeltésről van szó" - fogalmazott a kormánypárti képviselőcsoport, amelnyek értékelése szerint az ellenzék csak "botránykeltéssel" foglalkozik.

"Kampány van, az ellenzék kampánycélokból akarja összehívni az Országgyűlést, amivel a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nem ért egyet" - írta a Fidesz-frakció.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×