Infostart.hu
eur:
363.53
usd:
324.29
bux:
143907.36
2026. október 15. csütörtök Teréz
Closeup of womans hand holding a pen filling out a census form.
Nyitókép: hapabapa/Getty Images

Szlovákiai népszámlálás: tíz év alatt nőtt a lakosságszám

Szlovákia lakosságának nagyobb része a női nemhez tartozik, emelkedett a diplomások száma, városban pedig valamivel többen laknak, mint vidéken – derült ki az idén elvégzett szlovákiai népszámlálás első eredményeiből, melyek nem okoztak túl nagy meglepetést. Az ország ugyan kicsit népesebb, mint 10 éve, viszont egyre jobban elöregedik. Míg 2011-ben a 65 év felettiek száma kevesebb mint 13 százalékot tett ki, 2021-ben ez az arány már 17 százalék.

A 2021-es szlovákiai népszámlálás során összegyűjtött információk szerint Szlovákiában jelenleg 5 449 270 ember él. „Az összlakosság 51,1 százaléka nő és 48,9 százaléka férfi. Az eredmények pedig azt is igazolták, hogy Szlovákia népessége elöregedőben van – tájékoztatott Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának vezetője.

Az adatok arra is rámutattak, hogy Szlovákiában az egyedülálló személyek aránya jóval magasabb, mint azoké, akik házasságban élnek. „44,4 százalék egyedülálló, 40 százalék házas, 8 százalék elvált és 7 százalék özvegy. Az utóbbi tíz évben mérsékelten emelkedett az egyedülálló és elvált személyek száma” – részletezte Ivančíková. A teljes lakosságot tekintve a gyermekkorúak, vagyis a 0 és 14 év közöttiek aránya 16 százalékot tesz ki, a 15 és 64 év közöttiek, azaz a munkavégzés szempontjából a legproduktívabb korban lévő személyek számaránya 67 százalék, a 65 év feletti idősek pedig a lakosság 17 százalékát alkotják.

Az állandó lakhellyel rendelkezők 99 százaléka szlovák állampolgár. A más állampolgárságú, de Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkező személyek Pozsony megyében élnek a legtöbben, a legkevesebben Trencsén megyében telepedtek le. Továbbra is többségben vannak azok, akik az érettségi vizsgát követően befejezték a tanulmányaikat, de emelkedik a diplomások száma. Érdekesség, hogy az eredmények szerint

a házak 10 százalékát az elmúlt tíz évben építették,

valamivel többen élnek városban, mint falun, a szlovákiai otthonok 4 százaléka pedig nem csatlakozott a vízvezetékrendszerhez.

A Statisztikai Hivatal elnöke, Alexander Ballek arról számolt be, hogy a koronavírus okozta nehézségek ellenére elégedettek, ugyanis a népszámlálás az új koncepciónak köszönhetően gördülékenyen zajlott. „A lakosok 80 százaléka élt a technika adta lehetőségekkel, és egyedül töltötte ki a népszámlálási ívet. Közülük mindenki válaszolt minden kérdésre, ez pedig komoly hatással volt az általuk megosztott adatok minőségére” – értékelte a népszámlálást a hivatal elnöke.

A népszámlálás további eredményeit, egyebek mellett a vallási és a nemzetiségi hovatartozásról árulkodó adatokat jövő januárban ismerteti majd a hivatal. A szlovákiai magyar kisebbség számára a tíz évvel ezelőtti népszámlálás nagyon rossz eredményeket hozott. Akkor csökkent jóval félmillió alá a magyarok lélekszáma. A 2001-es 520 ezerről 2011-re 458 ezerre zuhant, ami akkor az összlakosság 8,5 százalékát jelentette. Az akkori eredményeket torzíthatta, hogy a lakosság 7 százaléka semmilyen nemzetiséget nem vallott be. A népszámlálás jelenlegi adatai azért is lesznek érdekesek, mert a nemzetiség és az anyanyelv mellett, amelyek már 2011-ben is szerepeltek a kérdések között, egy második nemzetiséget is be lehetett vallani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Fontos európai csúcs kezdődik Magyarország szempontjából, egyik ilyen téma a migrációs megbeszélés, a másik pedig a következő hétéves uniós költségvetési keret tárgyalása lesz, ugyanis sok-sok milliárd euróról lesz szó - közölte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Az elmúlt évek alaposan próbára tették a magyar építőipart, és vele együtt az építőanyag-gyártókat is. A beruházási aktivitás visszaesése, az állami fejlesztések lassulása vagy elhalasztása, a magas finanszírozási és működési költségek, valamint a lakásépítések gyengélkedése egyaránt szűkítette a piacot. Eközben az alapanyagok és a munkabérek drágulása is komoly nyomást helyezett a gyártókra, és a gyenge kereslet miatt a megnövekedett költségeket nem minden esetben lehetett áthárítani a vásárlókra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×