Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Védőmaszkos utasok egy londoni buszon 2021. október 19-én. Nagy-Britanniában több mint 49 ezer új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az elmúlt 24 órában, ami a legmagasabb szám július közepe óta.
Nyitókép: MTI/AP/Alberto Pezzali

Az esetszámok növekedése és az orvosok kérése ellenére kitart a brit kormány

A növekvő Covid-esetszám ellenére a kormány vonakodása tudatos hanyagság – ezt üzente a Brit Orvosi Kamara Boris Johnson kabinetjének, amiért nem hajlandó bizonyos szigorítások bevezetésére.

„Levették a lábukat a fékről és úgy állítják be, mintha véget ért volna a pandémia, az élet pedig visszatért volna a normális kerékvágásba” – a brit orvosok képviselői szerint nyilvánvalóan nem ez a helyzet, de a kormány így viselkedik. Az Orvosi Kamara arra figyelmeztetett, hogy már most be kell vezetni a „B-tervet”, mert újra nyomás alá került a brit egészségügy.

Mindez reakció volt Sajid Javid egészségügyi miniszter bejelentésére, hogy Angliában nem teszik újra kötelezővé egyes nyilvános helyeken a maszkviselést (más országrészek saját hatáskörben döntenek, és Skócia gyakorlatilag már bevezette a B-tervet).

A Brit Orvosi Kamara viszont azonnali fellépést sürget, különösen, hogy maga Javid ismerte el, hogy napi 100 ezerre ugorhat az új fertőzések száma, miközben a kormány védekezési stratégiája továbbra is a vakcinákra támaszkodik. (A szerdai esetszám napi közel 50 ezer fertőzés volt a briteknél.)

„Most már annyi a heti halálozások száma, mint márciusban, amikor az ország lezárás alatt volt.

Nagyon aggasztó, hogy a miniszter nem hajlandó azonnali lépéseket tenni, hogy életeket mentsen meg és megvédje az egészségügyet”

– mondta Chaand Nagpaul, a Brit Orvosi Kamara tanácsának elnöke.

A kórházi esetek és halálozások száma „elfogadhatatlan szintre ugrott, ami példa nélküli, a más hasonló európai országokkal való összehasonlításban”.

A B-terv része lenne az is, hogy ismét az otthoni munkára, azaz home office-ra bátorítanák az embereket. A kamara szerint emellett kötelezővé kellene tenni egyes helyeken a maszkviselést, valamint minimum szellőztetési szabályokat és távolságtartást kellene bevezetni.

„Más országokban ez a norma” – tette hozzá az orvosi vezető. A kamara vádja ellenére Javid egészségügyi miniszter kifejezetten azt mondta, hogy „nem ért véget a pandémia és hogy a vírus sokáig marad, amo fenyegetés a szeretteinknek, és fenyegeti azokat az eredményeket, amelyekkel a normális élet közelébe kerültünk”.

A miniszter úgy értékelte, hogy

a halálesetek száma „hála Isten, alacsony”

– amit később egyik saját tudományos tanácsadója megkérdőjelezett. Annyiban azonban reagált a helyzetre, amint arra ösztönözte a briteket, hogy

  • inkább a szabad ég alatt találkozzanak ismerőseikkel,
  • önkéntesen viseljenek maszkot a tömegben,
  • végezzenek gyorsteszteket,
  • vegyék fel az emlékeztető oltást, ha jogosultak rá.

Egyik államtitkára tagadta, hogy létezne olyan C-terv, amely karácsonykor megtiltaná más háztartások látogatását.

Közben a világ másik felén, az ausztráliai Melbourne feloldotta a világ leghosszabb – összességében 262 napos – lezárását, amely tavaly márciusban kezdődött. A lockdown hat szakaszból állt, és most azért oldják fel, mert Victoria szövetségi államban sikerült duplán beoltani a lakosok több mint 70 százalékát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Nehéz lenne még ezen a nyáron dönteni a Velencei-tó helyzetének rendezéséről, de lenne min változtatni – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója, aki szerint az is katasztrófa, ahogy sokszor hozzáállunk a helyzethez, miközben fel kellene készülni a tó vízállásának drasztikus változásaira.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×