A kormányfő május végén jelentette be, hogy július 4-re írta ki a parlamenti választásokat.

A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel minden felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok 15-20 százalékpont közötti támogatottsági hátrányban járnak a Labour – a legnagyobb ellenzéki erő – mögött.

A csütörtöki választások előtti egyik utolsó országos felmérésében a Survation közvéleménykutató cég kimutatta, hogy a Munkáspárt a jelenlegi pártpreferenciák alapján 484 képviselői mandátumot szerezhet a 650 fős alsóházban, és ezzel 318 fős többsége lenne a többi parlamenti párt számára valószínűsített összes képviselői mandátumhoz képest.

A cég kiemelte: számítási módszertana alapján 99 százalékos valószínűségű, hogy a Munkáspárt a csütörtöki választáson több képviselői helyet szerez az alsóházban, mint amennyit 1997-ben Tony Blair vezetésével elnyert.

A Labour az 1997-es választások után 418 tagú alsóházi frakcióval és az összes többi pártcsoport együttes létszámához képest 179 fős többséggel alakíthatott kormányt. Ez a Munkáspárt eddigi legnagyobb arányú választási győzelme.

Rishi Sunak a ConservativeHome nevű független, de a Konzervatív Párthoz közel álló befolyásos online politikai fórumon szerdán megjelent írásában úgy fogalmazott: ha a felmérések helytállónak bizonyulnak és a Munkáspárt valóban újabb szupertöbbséghez jut, „azonnal elkezdené beásni magát a hatalomba”, és úgy írná át a szabályokat, hogy minél nehezebb legyen onnan eltávolítani.

A konzervatív párti miniszterelnök szerint ebben a helyzetben a Munkáspárt nem csupán öt, de tíz, tizenöt, akár húsz évig is kormányon maradhat, és

ennek a munkáspárti kormánynak „masszív szupertöbbsége miatt” nem kellene törődnie a parlamenttel, hiszen senki nem tudná számon kérni tevékenységét.

Sunak szerint az már most tudható, hogy kormányra kerülése esetén a Munkáspárt 16 évre szállítaná le a választásra jogosultak alsó korhatárát, mivel úgy gondolja, hogy ez a korosztály rászavazna.

„Mit tennének még, hogy nehezebben lehessen őket eltávolítani a hatalomból? Szavazati jogot adnának az EU-állampolgároknak is?” – teszi fel a kérdést szerdai írásában a brit kormányfő.

A jelenlegi szabályozás szerint a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok a brit helyhatósági, illetve a walesi és a skóciai törvényhozási választásokon voksolhatnak, a nagy-britanniai országos parlamenti választásokon nem. Ez alól csak a Nagy-Britanniában élő ír állampolgárok jelentenek kivételt a két ország évszázadokra visszanyúló közös múltja okán.

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben felvetette, hogy a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok számára biztosítani kell a szavazati jogot a brit parlamenti választásokon.

Jonathan Reynolds, aki a Labour árnyékkormányában az üzleti és kereskedelmi miniszteri tisztség várományosa, nem sokkal később kijelentette, hogy a Munkáspárton belül "egyeztetések folynak" erről a kérdésről.