Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Theresa May brit miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz a kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2018. december 12-én, nem sokkal azután, hogy a Konzervatív Párt illetékes bizottságának vezetője bejelentette: összegyűlt a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány.
Nyitókép: MTI/EPA/STR

Theresa May: a halasztás nem oldja meg a gondokat

Tovább taktikázik Theresa May a brexit-sagában. A brit parlamenti képviselők egy csoportja a héten akart szavazni az unióból történő, szabályozatlan brit kilépés elvetéséről. A kormányfő azonban csak március 12-én, azaz 17 nappal a határidő előtt engedi a voks megtartását.

Theresa May most nemet mondott a brit uniós kilépés módját szabályozni akaró képviselőknek, viszont elmélyítette a feszültséget a brit kormányon belül. A miniszterelnök nem engedte, hogy saját, konzervatív képviselőinek egy jelentős csoportja esetleg leszavazhassa a szabályozatlan módon történő brexitet.

Ha Nagy-Britannia az EU-val kötött kereskedelmi egyezmény nélkül távozna az unióból, az március 29. után azonnal masszív vámokkal járna az unióból érkező élelmiszerimportra. Egyes becslések szerint bizonyos termékek beszerzési ára több, mint 40 százalékkal emelkedne például. Az Egyiptomba – egyébként az EU és arab országok csúcstalálkozójára – látogató May Sarm el-Sejk üdülőhelyen erősítette meg elhatározását.

A brit kormányfő tárgyalói kedden visszatérnek Brüsszelbe, hogy megpróbálják finomítani az EU-ból történő brit kilépést szabályozó egyezményt. May ezzel indokolta, hogy a héten viszi döntésre a javaslatot, amely szerint el kell vetni az alku nélküli brexitet.

„Még mindig elérhető távolságban van, hogy március 29-ig elhagyjuk az EU-t, és ezt is tervezzük”

– közölte May.

A kormányfő volt belügyminisztere és a most munkaügyi és nyugdíjügyi miniszterként szolgáló Amber Rudd egyike azoknak a képviselőknek, akik nyilvánosan megfenyegették Mayt, hogy a kilépés időpontjának elhalasztásáért fognak kampányolni – ha március közepéig nem sikerült újra megállapodni Brüsszellel.

A brit miniszterelnök erre közölte: „határozott vélemények vannak a kormányon belül Európa kérdésében. A kormány mindent megtesz, hogy egy alku keretében távozzunk.

A kilépés elhalasztása sokak szerint megoldja a gondokat, de nem, csak késlelteti azokat.”

Uniós források hajlandók lehetnek 2021-ig kitolni a brexitet. A Guardian című lap értesülése szerint az EU legmagasabb szintjén foglalkoznak a kérdéssel, miután egyre inkább elégedetlenek Theresa May tárgyalási módszereivel.

Az eredetileg 21 hónapos átmeneti időszak meghosszabbításával esélyt akarnak adni egy átfogó brit-EU kereskedelmi egyezmény kidolgozására, amely feleslegessé az az északír határon nagy vitát kiváltó ír határgaranciát.

Brüsszelben ugyanakkor világossá tették: azért nem akarnak 3-hónapos, rövid határidőt szabni, mert attól tartanak, hogy újra tárgyalniuk kell a brit kormánnyal, ha a képviselők ismét elutasítják az alkut. Közben több brüsszeli bürokrata úgy látja: több, mitn 50% az esélye annak, hogy a szigetország „alku nélkül kihullik” az Európai Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×