Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
330.72
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Saját világot építettek a szupergazdagok

Saját világot építettek a szupergazdagok

A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.

„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint

„kiváltak” az emberiségből.

E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.

Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.

Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.

Hogy mit akarnak túlélni?

Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.

A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×