eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Saját világot építettek a szupergazdagok

Saját világot építettek a szupergazdagok

A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.

„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint

„kiváltak” az emberiségből.

E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.

Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.

Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.

Hogy mit akarnak túlélni?

Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.

A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×