Infostart.hu
eur:
359.31
usd:
315.46
bux:
0
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Saját világot építettek a szupergazdagok

Saját világot építettek a szupergazdagok

A világ leggazdagabbjai hátat fordítottak az emberiségnek és csak saját érdekeikkel foglalkoznak - állítja több francia gondolkodó és filozófus. Szerintük ezt az egyes társadalmak pontosan érzékelik, és a nemzetállami keretekhez való visszafordulással válaszolnak, amit viszont az előbbiek populizmusnak bélyegezve igyekeznek lejáratni.

„Szupergazdagok”. Immár így emlegetik a francia közbeszédben azokat az embereket, akik kolosszális, az egyszerű halandó számára felfoghatatlan mértékű vagyonokat halmoztak fel, és akik több filozófus szerint az elmúlt évtizedekben „hátat fordítottak” saját népeiknek, más megfogalmazás szerint

„kiváltak” az emberiségből.

E kiválást Bruno Latour francia filozófus és szociológus a minap egy lapinterjúban azzal magyarázta, hogy a világ folyását meghatározó milliárdosok a '70-es évek végétől rájöttek: a globalizáció és a folyamatos gazdasági növekedés nem tartható fenn, abból mindenki nem fog tudni részesülni.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ám ebből nem azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb mértékű szolidaritásra lenne szükség, hanem pénzügyi, gazdasági és szociális deregulációt erőltettek rá a világra, ami által még jobban meggazdagodtak. E vagyonokból aztán saját, különbejáratú világot építettek, ahová a szegényebbek - és ebbe a kategóriába a „mezei” milliomosok is beletartoznak -, nem tehetik be lábukat.

Egy másik filozófus, Pascal Bruckner úgy véli, ezt a kiválást a titkos adóparadicsomok léte, illetve a különböző, okosan kidolgozott adóelkerülési módszerek használata jelképezi a leginkább. A már említett Bruno Latour szerint a különböző társadalmak világosan érzik a szolidaritásnak ezt az árulással felérő fölmondását, és egyre inkább úgy látják, védelmüket csak a nemzetállam biztosíthatja.

Saját világot építettek a szupergazdagok

Ezt ugyanis olyan keretnek tekintik, amely lehetővé teszi, hogy felvegyék a harcot az elgyökértelenedett, nemzetközi szintű befolyással rendelkező, e hagyományos együttélési formát immár aktívan is romboló tehetősekkel. Az Egyesült Államokban is ismert gondolkodó szerint ezt a folyamatot populizmusnak bélyegezve a "szupergazdagok" igyekeznek megakadályozni, lejáratni, és megpróbálják kizárni a közbeszédből, illetve a politikából e mozgalmak képviselőit.

Hogy komoly gondok vannak, azt a leggazdagabbak világosan érzékelik, állítja Bruno Latour, emlékeztetve egy a New York Times-ban nemrég megjelent, és a francia sajtó által is átvett hírre, miszerint egyre több amerikai milliárdos vásárol magának Új Zéland-i szigetet, ahol túlélésre rendezkednek be.

Hogy mit akarnak túlélni?

Elsősorban társadalmi robbanásokat és közeledő környezeti katasztrófákat.

A filozófusok nyilatkozataiból mindenesetre arra lehet következtetni, hogy meglátásuk szerint az elmúlt években egy újfajta élet-halál harc kezdődött el a különböző népek és a tőlük elfordult vezetőrétegek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Bejelentették az amerikai blokádot - Mutatjuk, mi vár a tőzsdékre

Bejelentették az amerikai blokádot - Mutatjuk, mi vár a tőzsdékre

A piacok ma is elsősorban az iráni eseményekre figyelhetnek: friss fejleményként Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Washington ismét blokád alá vonja a Hormuzi-szoros közelében fekvő iráni kikötőket - a blokád kedden, keleti parti idő szerint délután négy órakor lép életbe. Emellett az iráni média több helyszínen is robbanásokról számolt be az ország déli partvidékén, miután az Egyesült Államok újabb támadást indított iráni célpontok ellen. A nap legfontosabb gazdasági adata délután a tengerentúlról érkezik, a júniusi infláció az azonnali piaci hatás mellett a Fed következő hónapokban esedékes döntéseit is meghatározhatja. Az előzetes adatok alapján felemás nyitás jöhet Európa tőzsdéin.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×