Ayan Hirsi Ali nem túl hízelgő szavakkal beszél arról a vallásról, amibe beleszületett.

Az írónő és emberi jogi harcos Szomáliában látta meg a napvilágot, ahol elszenvedte a nyugati bevándorló közösségekben is néha végrehajtott női körülmetélés traumáját.

Egy elrendezett házasság elől Hollandiába menekült és fokozatosan teljesen hátat fordított az iszlámnak, sőt, egyik legharcosabb bírálójává lett.

Jóbarátját, Theo Van Gogh dokumentumfilmest Amszterdam utcáin megölte egy vallási fanatikus, aki őt is meg akarta gyilkolni.

Hirsi Ali az Egyesült Államokba menekült, ahol egy konzervatív politológiai intézetben talált munkát, később pedig feleségül ment az ünnepelt brit történészhez, Niall Fergusonhoz.

Legújabb könyvében, az Eretnekben megemlíti, hogy hogyan vonta vissza tőle egy amerikai egyetem a tiszteletbeli doktori címet, mert a diákok gyűlöletbeszéddel vádolták meg. Hirsi Ali, aki korábban azt mondta, hogy az erőszak és a nőgyűlölet az iszlám kultúra része, manapság megpróbál konszenzusra törekedni.

Hátat fordított annak a nézetének is, hogy az iszlámot nem lehet megreformálni. A vallás igenis reformra szorul - mondja, bár kétséges, hogy a muzulmán országokban, ahol sok ellenséget szerzett, odafigyelnének rá.

Hirsi Ali szerint amíg a hívők egy része szó szerint, Isten tanításának veszi a Koránt, addig a szélsőségesek mindig találnak majd vallási indokot tetteikre.

Az Observer című lap megjegyzi, hogy nehéz lesz sok hívet toborozni a reformhoz: Pakisztánban például a lakosság 75 százaléka támogatja, hogy a vallást elhagyókat halálbüntetéssel sújtsák.

Az írónő szerint fontos szerep hárul a nyugaton élő muszlimokra - körükben a legnépesebb a békés követők és a fundamentalisták tábora, miközben a harmadik, reformista csoport nyíltan kétségbe vonja a vallási dogmát.

Hirsi Ali szerint a harmadik tábor elhozhatja a változást, annak ellenére, hogy a Szíriában és Irakban megerősödött Iszlám Állam és más szervezetek nagy vonzerőt jelentenek a fiatal nyugati muszlimok egy részének.