Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Amerika visszatérne a Holdra

Új űrverseny van kibontakozóban azok között az országok között, amelyek ki akarják aknázni a Holdat. Négy évtized múltán az Egyesült Államok újra visszatérne, igaz ezúttal nem embert, csak egy hold-szondát küld majd fel.

Amerika ismét nyomot kíván hagyni a Holdon - ezúttal azonban a NASA, a Nemzeti Űrkutatási Ügynökség magán-partnereket keres, hogy holdjárókat küldhessen fel a Föld kísérőjére.

Az Ügynökség programja, a Catalyst célja az, hogy kiaknázzák a Holdban rejlő gazdasági lehetőségeket. Hogy pontosan mik is ezek a lehetőségek azt nem részletezik, de arra utalnak, hogy "teherhajó forgalom" indulhat meg a Hold felszínére.

Az amerikaiak nincsenek egyedül - jegyzi meg a Telegraph című lap. Januárban Kína juttatott el sikeresen egy járművet a Holdra, legutóbb a Szovjetunió küldte fel 1976-ban a Luna 24 holdjárót, amely kőzetmintákat gyűjtött.

Japán és India is nagyra törő terveket dédelget a Hold feltárására.

Az űrkutatás egy időre elfelejtette az égitestet, miközben szondákat küldött a Naprendszer bolygóinak közelébe, illetve az űrsiklóprogramra és a Nemzetközi Űrállomásra koncentrált.

A közelmúlt Hold-missziói azonban olyan nagy felbontású és részletgazdag képeket juttattak vissza a Földre, amelyek újra ihletet adhatnak az embernek, hogy visszatérjen az égitestre.

George Bush volt amerikai elnök is feldobta egy Hold-misszió ötletét, de szakértők szerint ehhez irreális költségvetést szabott meg. Barack Obama csökkentette az űrkutatásra fordított állami pénzeket és kormányzása idején véget ért az űrsikló-program is.

Egy sor magáncég megjelentése miatt azonban változott a helyzet. A NASA hajlandó szakértelmét adni az űrprogramokhoz, ha a magánvállalatok biztosítják a finanszírozást. Tervbe vették a holdbéli Déli Sark feltárását, mert szakértők szerint ott olyan sok nyersanyag lehet, ami önellátóvá tehet egy ottani űrbázist.

Az űr és a bolygók feltárásáról rendelkező, 1967-es nemzetközi szerződés ugyanakkor kimondja, hogy az űrkutatás és a források kiaknázása az összes ország javára kell, hogy szolgáljon és egyetlen állam sem terjesztheti ki szuverenitását a bolygókra, égitestekre és a világűr részeire.

Szakértők felvetették, hogy a szerződés felett eljárt az idő és megérett a módosításra, de a közel száz szerződő fél - a Föld több országa - eddig nem foglalkozott a kérdéssel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×