Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Amerika visszatérne a Holdra

Új űrverseny van kibontakozóban azok között az országok között, amelyek ki akarják aknázni a Holdat. Négy évtized múltán az Egyesült Államok újra visszatérne, igaz ezúttal nem embert, csak egy hold-szondát küld majd fel.

Amerika ismét nyomot kíván hagyni a Holdon - ezúttal azonban a NASA, a Nemzeti Űrkutatási Ügynökség magán-partnereket keres, hogy holdjárókat küldhessen fel a Föld kísérőjére.

Az Ügynökség programja, a Catalyst célja az, hogy kiaknázzák a Holdban rejlő gazdasági lehetőségeket. Hogy pontosan mik is ezek a lehetőségek azt nem részletezik, de arra utalnak, hogy "teherhajó forgalom" indulhat meg a Hold felszínére.

Az amerikaiak nincsenek egyedül - jegyzi meg a Telegraph című lap. Januárban Kína juttatott el sikeresen egy járművet a Holdra, legutóbb a Szovjetunió küldte fel 1976-ban a Luna 24 holdjárót, amely kőzetmintákat gyűjtött.

Japán és India is nagyra törő terveket dédelget a Hold feltárására.

Az űrkutatás egy időre elfelejtette az égitestet, miközben szondákat küldött a Naprendszer bolygóinak közelébe, illetve az űrsiklóprogramra és a Nemzetközi Űrállomásra koncentrált.

A közelmúlt Hold-missziói azonban olyan nagy felbontású és részletgazdag képeket juttattak vissza a Földre, amelyek újra ihletet adhatnak az embernek, hogy visszatérjen az égitestre.

George Bush volt amerikai elnök is feldobta egy Hold-misszió ötletét, de szakértők szerint ehhez irreális költségvetést szabott meg. Barack Obama csökkentette az űrkutatásra fordított állami pénzeket és kormányzása idején véget ért az űrsikló-program is.

Egy sor magáncég megjelentése miatt azonban változott a helyzet. A NASA hajlandó szakértelmét adni az űrprogramokhoz, ha a magánvállalatok biztosítják a finanszírozást. Tervbe vették a holdbéli Déli Sark feltárását, mert szakértők szerint ott olyan sok nyersanyag lehet, ami önellátóvá tehet egy ottani űrbázist.

Az űr és a bolygók feltárásáról rendelkező, 1967-es nemzetközi szerződés ugyanakkor kimondja, hogy az űrkutatás és a források kiaknázása az összes ország javára kell, hogy szolgáljon és egyetlen állam sem terjesztheti ki szuverenitását a bolygókra, égitestekre és a világűr részeire.

Szakértők felvetették, hogy a szerződés felett eljárt az idő és megérett a módosításra, de a közel száz szerződő fél - a Föld több országa - eddig nem foglalkozott a kérdéssel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×