Infostart.hu
eur:
392.45
usd:
342.79
bux:
121754.84
2026. március 16. hétfő Henrietta

A volt brit kormányfő nem sajnálja, hogy megnyitotta a határokat

Utódja bánja, de Tony Blair nem, hogy Nagy-Britannia 2004-ben korlátozás nélkül beengedte az országba a kelet-közép-európai munkavállalók százezreit. A brit Munkáspárt jelenlegi vezére hibának nevezte a lépést és arra utalt: ügyelni kellene rá, hogy a munkaadók próbáljanak meg brit születésű dolgozókat alkalmazni.

Nyolc év telt el azóta, hogy az EU 2004-es bővítése után a londoni kormány lehetővé tette a szabad munkavállalást az új tagállamok polgárainak, de a kelet-európaiak jelenléte még mindig kedvelt vitatéma Nagy-Britanniában.

A múlt héten a brit Munkáspárt mostani vezére, Ed Miliband bírálta elődje, Tony Blair akkori miniszterelnök döntését, hogy szemben például Ausztriával vagy Németországgal, Nagy-Britannia megnyitotta határait és nem élt a lehetőséggel, hogy átmenetileg korlátozza a kelet-európai - főként lengyel - munkavállalók beáramlását. Miliband szerint a kelet-európai bevándorlás árát a brit munkásosztály fizette meg, míg a középosztály jól járt az olcsó munkaerővel.

Áramlás pedig volt: egyes adatok szerint 700 ezren érkeztek a szigetországba az elmúlt években, szemben a becsült 15 ezerrel.

Nagy-Britannia szinte minden városában van Polski Sklep, azaz lengyel bolt és az utóbbi időben a magyarok is megindultak: az észak-londoni Wood Green környékén teljesen természetes, hogy magyar szót hall az ember az utcán.

A brit média - és nemcsak a hagyományos jobboldali orgánumok, mint a Daily Mail, vagy a Sun - de a politikailag korrekt közszolgálati médiumok is gyakran problémaként állították be a kelet-európaiakat. Az egyik tévéadó például arról tudósított néhány éve, hogy kelet-európaiak loptak el hattyúkat egy londoni csatornából, hogy megegyék azokat.

Azt is gondként állították be, hogy érkezésükkel nagyobb teher nehezedett a brit költségvetésre és infrastruktúrára: sok, angolul nem tudó gyerek ment iskolába, sok pénzbe került a tolmácsolás az angolul rosszul beszélő migránsoknak. Arról kevesebb szó esett, hogy az újonnan érkezettek egy évig nem voltak jogosultak segélyre és hogy adójukból a brit állam fordíthatott volna a közszolgáltatásokra.

Tony Blair, az akkori miniszterelnök azonban most visszavágott: "bizonyos szempontból nem sajnálom, hogy megnyitottuk a határokat, mert a lengyel közösség és más kelet-európai közösségek jó munkát végeznek az országunknak. Örülök nekik, bár tudom, hogy nagyon érzékeny kérdésről van szó. Szerintem ezt a legtöbb józan honfitársunk is így látja" - mondta a BBC-nek.

Blair hazai megítélése ugyanakkor meglehetősen rossz: a brit baloldal az iraki háborúban való részvételért hibáztatja, a konzervatívok szerint pedig túlságosan is Európa-barát volt. Õ maga arra utalt, hogy szívesen elvállalná az Európai Unió elnöki posztját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések
Minden a március 15-i eseményekről

Rendzavarás nélkül lezajlottak az ünnepi megemlékezések

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tartott délután a Kutyapárt, a Pilvax közben lezajlott a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra. A napot biztonsági szempontból Kovács Zoltán foglalta össze vasárnap este.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Trump lesöpörte az asztalról a béketervet, Iránt és Izraelt is súlyos csapás érte – Híreink az iráni háborúról vasárnap

Teljesen megbénult az olajexport, miután egy iráni dróntámadás következtében lángok csaptak fel az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb olajkikötőjében, a Fudzsaira terminálon. Amerikában a benzinárak 23%-ot ugrottak a közel-keleti háború kezdete óta. A bagdadi amerikai nagykövetséget is dróntámadás érte, az épületet két kamikaze-drón találta el, sérültekről egyelőre nincs hír. Donald Trump nem hajlandó békét kötni, amíg Irán fel nem adja nukleáris törekvéseit, az amerikai elnök emellett azt is belengette, hogy az első számú iráni vezető talán már nincs is életben. Percről perce követjük az iráni háború eseményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×