Tudomány

Nanométeres mérettartományba eső, irányított mágneses korongokkal sikerült rákos sejteket elpusztítani - közölték amerikai kutatók a Nature Materials című szaklap vasárnap megjelent számában.

Európában stabilan csökkent a halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma a 1990-1994, illetve a 2000-2004 közötti adatokat összevetve, a férfiaknál 9, a nőknél 8 százalékkal egy tanulmány szerint.

Amennyiben az ember túl sok széndioxidot lélegzik be, megfullad. A folyamat közben pánik keríti hatalmába, amelynek egyik oka, hogy a belélegzett széndioxid az agy félelemközpontjára hat - derítették ki amerikai kutatók. Az új ismeretek segíthetnek a szorongásos megbetegedések kezelésében.

A méhen kívüli terhességre egy meghatározott fehérje alacsonyabb szintje utalhat, a felfedezés segíthet az egyszerűbb és hatékonyabb tesztek kialakításában - állítja egy új tanulmány.

Sikeresen felbocsátotta ötödik kémműholdját Japán; a szigetország a szerkezet segítségével javítani akarja képességét hírszerzési adatok önálló gyűjtésére. Az 565 millió dollár értékű műholdat egy japán gyártású hordozórakéta juttatta el az űrbe a déli Tanegasima szigetről.

Három magyar gyógyszerkutatási tanulmány szerepel a Pharmacological Reviews harminc legolvasottabb cikke között.

Nyolcmillió évvel ezelőtt élt erszényes oroszlán (Thylacoleo carnifex) fosszíliáit fedezték fel ausztrál tudósok Északi Terület szövetségi államban.

Skót kutatók egy olyan gént azonosítottak, amely segítségével megmagyarázhatók az elmebetegségek kialakulásának okai.

Parányi rovarok is lehetnek olyan okosak, mint a sokkal nagyobb állatok, pedig agyuk legfeljebb akkora, mint a gombostű feje. Az agy mérete és az intelligencia közötti összefüggésre vonatkozó új vizsgálatok eredményeit a Current Biology közölte.

Az üzemanyaggőzök és az agresszív viselkedés között állapított meg összefüggést egy egyiptomi kutatónő, legalábbis ami a patkányokat illeti.

Az új influenza kórokozója, a H1N1 sokkal virulensebb, azaz sokkal aktívabb, mint előtte gondolták, olyan anyagokat termel, amelyek gátolják a szervezet természetes védekezését - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.

Kutatók szerint néhány évtizeden belül már fele-fele arányban lehetnek az emberek és a robotok egy modern hadseregben. Addig azonban sok jogi és etikai kérdést kell megválaszolni a témában. Egyebek mellett ezekről is szólnak a most kezdődő IX. Robothadviselés Tudományos Konferencia és Szakkiállítás előadásain. A rendezvény kapcsán Kovács László, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense nyilatkozott az InfoRádiónak.

Sokkal változatosabb, fajokban gazdagabb élet rejtőzik az óceánok sötétségbe burkolózó mélyén, mint korábban gondolták a tudósok - derült ki egy tengeri életformákat lajstromba vevő tízéves kutatás legújabb, vasárnap közzétett eredményeiből.

Az Antarktisz keleti részének jégtakaróján is tapasztalható az eddig csak a nyugati oldalon megfigyelt olvadás.

A környezetükre vagy az alakjukra jobban ügyelő nők állítólag kevésbé szennyezik a környezetet, mint a férfiak - derült ki "a nőkről, a népességről és az éghajlatról" a héten közzétett ENSZ-jelentésből.

Régen sokkal több férfi került szívinfarktus miatt kórházba, mint nő, de ez az arány megfordulóban van, a gyengébb nem tagjai azonban jobban gyógyulnak szívroham után, mint a férfiak. Az elgondolkoztató adatokat az Archives of Internal Medicine szakfolyóirat két tanulmánya ismerteti.

Második űrsétáját is befejezte az Atlantis amerikai űrrepülőgép két asztronautája. Annak ellenére, hogy az eredetileg tervezettnél fél órával kevesebb idő állt rendelkezésükre, minden feladatot elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás külső részén.

Orrüregen keresztül hirtelen lehűtve a koponyát az agyszövet tovább bírja az oxigénhiányt, így a hirtelen szívhalál miatt végzett újraélesztés eredményei jelentősen javíthatók. Az Európai Unió öt országában végzett vizsgálat igen kedvező adatait svéd kutatók ismertették az Amerikai Szív Társaság kongresszusán.

A gyűlölet tudományos szintű meghatározását tűzte ki kutatásai céljául egy amerikai egyetem tudósa, hogy végre választ kaphassunk a kérdésekre: miért gyűlöl az ember, és hogy lehet a gyűlöletnek megálljt parancsolni.

Egy vatikáni kutató szerint a torinói leplen lévő, alig olvasható felirat bebizonyítja, hogy a lelet valóban Jézus halotti leple volt. A Barbara Frale történész új könyvében kifejtett állításra több tudós azonnal szkeptikusan reagált, kitartva amellett, hogy a lepel középkori hamisítvány.