A kutatók elmondták, hogy az egykor az Upano-folyó völgyében álló város házait és tereit szédületes út- és csatornahálózat kötötte össze. A település egy vulkáni hegy termékeny talaján épült, de feltehetően a vulkán okozta a pusztulását is.

A nagyváros romjainak felfedezése a tudósok szerint átírhatja a korabeli őslakos kultúrákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket.

“Professor Stephen Rostain @CNRS says he was warned against this research at the start of his career because scientists believed no ancient groups had lived in the Amazon. ‘But I'm very stubborn, so I did it anyway.’” @BBCWorld https://t.co/5fLve00Tsl

— ?️ryce N.Y. Chinault (@BryceTheNoble) January 13, 2024

A régészeti kutatásokat vezető Stephen Rostain professzor, a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatási igazgatója elmondta, hogy a felfedezett város "régebbi, mint bármely más, általunk ismert amazóniai lelőhely", és a kép, amit nyújt, megváltoztathatja az amazóniai társadalmakról szerzett tudásunkat.

"A legtöbb ember kis csoportokat képzel el, valószínűleg meztelenül, kunyhókban élve a tisztásokon, ugyanakkor

a felfedezés azt mutatja, hogy az egykori emberek bonyolult városi társadalmakban éltek"

- mesélte a tanulmány társszerzője, Antoine Dorison.

A régészek szerint a 2500 éve épült város mintegy ezer évig lakott volt. Nehéz megállapítani, hogy hány lakosa lehetett, de a tudósok úgy vélik, akár tízezrek, ha nem százezrek élhettek ott.

A kutatók repülőről lézeres érzékelőkkel (LIDAR technológiával) térképezték fel a várost, és mintegy 300 négyzetkilométeres körzetében végeztek ásatásokat. A radarral a dús növényzet alatt hatezer négyszögletes, 2-3 méter magas platformot találtak, amelyek mérete 20 x 10 méter volt. Az építmények 3-6 egységből álló csoportokban álltak egy központi tér körül.

A régészek szerint az építmények közül a legtöbb lakóhelyül szolgált, de akadtak köztük szertartási épületek is.

Az építményeket egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is. Dorison szerint az úthálózat felfedezése okozta a legnagyobb meglepetést a feltáráson.

A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni.

José Iriarte, az Exeteri Egyetem tudósa, aki részt vett a kutatásban, kiemelte, hogy egy olyan jól szervezett civilizációt kell elképzelni, mint a majáké volt, de teljesen más építészettel, földhasználattal és fazekassággal. Mint hozzáfűzte: a felfedezés egyes részletei "egyedülállók Dél-Amerikában", például a nyolcszög és négyszög alakú, csoportokban álló építmények.

A platformokon gödröket és tűzhelyeket találtak, valamint korsókat, növényőrlő köveket és égett magvakat. Az ott élő kilamopei és upanói emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és hozzá egyfajta édes sört ittak.

(A nyitókép illusztráció.)