Infostart.hu
eur:
367.41
usd:
324.15
bux:
147128.86
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Szarvasmarha egy karában a németországi Brodowinban lévő ökofaluban 2019. július 25-én. A településen 1991 óta folytatnak biodinamikus gazdálkodást, melyet széles körben Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Az ökológiai termelés elősegíti a természeti környezet megóvását, a gazdálkodók a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatával szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Pásztor Szabolcs: teljes állatszállítási tilalom lépett életbe a ragadós száj- és körömfájás miatt

Több mint 50 év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás betegség. Máris mintegy 1400 állatot kell leölni, és vizsgálják, merre terjedhetett tovább a vírus. Addig is szigorú tilalmakat léptettek életbe, mondta Pásztor Szabolcs országos főállatorvos, akit arról is kérdeztünk, hogy a közelgő húsvétra hatással lesz-e a helyzet.

Megjelent a ragadós száj- és körömfájás nevű betegség Magyarországon – jelentette be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A vírust Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosították. A gazdaságot lezárták, az állományt felszámolják, a járványügyi nyomozást megindították – közölte a Nébih.

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az InfoRádióban elmondta: az érintett marhatelepen mintegy 1400 állat található, amelyekben március 3-án jelentkeztek a betegségre jellemző klinikai tünetek: magas láz, levertség, illetve a szájban és a lábvégeken a jellegzetes elváltozások. A tünetekről március 5-én értesítették a hatóságot, ezt követően azonnal helyszíni vizsgálat, illetve mintavétel történt. Ez egy rendkívül fertőző betegség, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat (juh, kecske, sertés, bivaly) érintett lehet. Az óriási ragályozó képesség miatt hatalmas gazdasági következményekkel járhat a járvány terjedése.

"A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban megbetegedést tapasztalnak, akár csak egy állaton is, akkor a teljes ott lévő, párosujjú fogékony állatállományt fel kell számolni"

– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs, megjegyezve, hogy a betegség 1973-ban fordult elő legutóbb Magyarországon.

A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozás keretében vizsgálják, ahogy azt is, hogy a telepről milyen további kiszállítások történhettek a lappangási időszakban. Ezekkel a vírus esetleges továbbterjedésének az esélyét mérik föl, majd pedig a járványügyi intézkedéseket a kockázat mértéke alapján határozzák meg és rendelik el.

Az érintett kisbajcsi állattartó telep körüli 10 kilométeres zónában felmérik az összes fogékony állatot tartó telepet, mintákat vesznek a szakemberek, hogy kiderüljön, jelen van-e a vírus. Intézkedések azonban ennél jóval szélesebb körben szükségesek.

"A jelenlegi járványügyi helyzet tisztázása érdekében az élőállat-szállítások időszakos megtiltására van szükség. Ez egyelőre

a Dunántúlt fogja leginkább érinteni, illetve Pest vármegyét, ahol 72 órás időszakra teljes mozgatási tilalom kerül elrendelésre a fogékony állatok vonatkozásában.

Ezt követően pedig még egy néhány napos időszakra csak vágásra szabad majd állatokat szállítani. A célunk az, hogy az összes olyan lehetséges, úgynevezett kontakt létesítményt felderítsük, amely bármilyen kapcsolatba kerülhetett fertőzött telepen található állatállománnyal. Itt akár az állatokat, akár a belőlük készült termékeket zár alá vesszük, szükség esetén a hatóság megsemmisíti ezeket" – sorolta az intézkedéseket az országos főállatorvos.

A húsvét előtti időszak a juhtenyésztők számára kritikus, ugyanis ekkor sok állatot adnak el külföldre, például Olaszországba. Ezzel kapcsolatban Pásztor Szabolcs rámutatott: ha a járványügyi helyzet nem romlik, akkor időszakosan lesz csak teljes szállítási tilalom, és a húsvéti időszakra remélhetőleg már lehetőség nyílik a szállításra. Ám nagyon fertőző betegségről van szó, amely

az állatok mellett szinte bármilyen olyan eszközzel vagy takarmánnyal tud terjedni, amellyel az állatok érintkezhettek, sőt a széllel, valamint akár a nem megfelelően fertőtlenített emberi ruházattal is

– emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy jelen pillanatban Magyarországról külföldre tilos fogékony állatot szállítani.

Hangsúlyozta még, hogy a ragadós száj- és körömfájás emberre nem veszélyes. Megjelenhetnek bizonyos enyhe bőrtünetek, de ez jelentős betegséget nem okoz emberben, tehát ki lehet jelenteni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, állatokban okoz megbetegedést.

(A nyitókép illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budapest vízellátása a rekordhőségben is kitartott, de rengeteg tanulsága van a nyárnak

Budapest vízellátása a rekordhőségben is kitartott, de rengeteg tanulsága van a nyárnak

Budapest vízellátása jól állta a sarat az idei hőhullámokkal teli nyáron, de arra kell felkészülnünk, hogy mostantól ez a hőség- és aszályszint lesz a „normális”: át kell gondolni saját vízhasználati szokásainkat, és nem lehet tovább halogatni a csőhálózat felújításának felgyorsítását – hangott el az Életzöld, így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián. Összefoglaltuk Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester és Bardóczi Sándor főtájépítész előadását.

Beidézték Kósa Lajos és Bánki Erik fideszes képviselőket csütörtökre

Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőket idézte be csütörtöki ülésére a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság – közölte Facebook-oldalán közzétett videójában Csőszi Attila (Tisza), a bizottság elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.30. szerda, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×