Már az X-37B fellövése is kuriózumnak számított, mivel nem sokkal a Falcon Heavy hordozó indítása után egy másik rakéta is elstartolt a NASA floridai űrközpontjából. Márpedig arra, hogy egymást követően két űrjárművet is Föld körüli pályára állítsanak ugyanarról a bázisról, nem igazán volt eddig példa.

A kisebb rakéta, a Falcon 9, a SpaceX vállalat Starlink programjához szükséges, 23 kommunikációs műholdat vitte magával. Az alacsony, illetve közepes Föld körüli pályán keringő, kis méretű szatellitek internetszolgáltatást nyújtanak nagyjából négymilliárd olyan embernek, akinek eddig erre nem volt technikai lehetősége.

Az igazi érdekességet a nagyobb rakéta, a Falcon Heavy hordozta: a Boeing által kifejlesztett, napelemekkel működő robot űrrepülőgépnek ez már a hetedik küldetése. Az X-37 tervezése még a múlt század kilencvenes éveiben kezdődött, amikor a NASA ráébredt arra, hogy az űrsiklóprogram zsákutca. A többször felhasználható űrjárművek ugyanis sokkal többe kerültek, mint a hagyományos rakéták, ráadásul a Challenger, majd a Columbia katasztrófája arra is rávilágított, hogy ez a technológia egyáltalán nem megbízható.

A NASA a Boeing titkos fejlesztőlaborját, a Kaliforniában működő Phantom Worksöt bízta meg az új űreszköz létrehozásával. A hosszas fejlesztés eredménye egy olyan jármű lett, amely nagyon hasonló elven működik, mint az előd űrsiklók. Egy nagy teljesítményű hordozórakéta állítja Föld körüli pályára, majd a küldetés végeztével repülőgépként landol egy hagyományos leszállópályán.

Az első indítás 2010-ben történt, akkor az X-37-est egy Atlas V rakéta repítette a világűrbe. A kilenc hónapos első küldetés után a robotűrhajó a terveknek megfelelően ért földet, majd néhány hónapos előkészítést követően újabb és újabb expedíciókra indult, amelyek időtartamát egyre jobban elnyújtották. A legutóbbi, hatodik küldetés már 908 napig tartott, és 2022 novemberében ért véget.

Az ötödik expedíció különlegessége azt volt, hogy az automata űrhajót a SpaceX vállalat többször is felhasználható Falcon Heavy rakétája emelte fel. A cég tulajdonosa, Elon Musk arra törekedett, hogy olyan rakétát hozzanak létre, amely forradalmasíthatja az űrkutatást. A Falcon Heavy első fokozatát két Falcon 9 rakéta alkotja, amelyek egyébként külön-külön is képesek kisebb terheket orbitális pályára juttatni. A két első fokozathoz hasonlóan, a középen lévő második lépcső rakétája is kilenc darab Merlin 1D hajtóművel rendelkezik. De ami talán a legfontosabb: mind a három rakéta képes a visszatérésre és újrafelhasználható.

Az X-37 fejlesztésére az amerikai haderő is felfigyelt, így a programot 2004-ben átvette a Fejlett Védelmi Kutatások Ügynöksége (DARPA) és azonnal titkosította. Ennek megfelelően az X-37B mostani missziójáról sem árultak el sokat, csupán annyit közöltek, hogy a gép fedélzetén különböző anyagok űrbeli viselkedését akarják vizsgálni. Állítólag arra kíváncsiak, hogy miként viselik a kozmikus sugárzást, illetve az extrém körülményeket.

Azonban ismerve az X-37 körül már eddig is keringő pletykákat, ez inkább csak fedősztori lehet. Nyilván a küldetés valódi célját nem fogják egyhamar nyilvánosságra hozni, de jól értesült körök szerint a robotűrhajó valószínűleg felderítési feladatok is végrehajt majd. Vannak olyan feltételezések is, hogy az X-37B fedélzetén esetleg újfajta fegyvereket próbálhatnak ki, vagy a korábbiakhoz hasonlóan, műholdak elfogását gyakorolhatják.