17 °C
Tavaly decemberben adták be a koronavírus elleni oltások legelső adagjait: mostanra 4,4 milliárd ember kapott már legalább egy adagot valamelyik oltásból, ami azt jelenti, hogy a Föld átoltottsága 56 százalékos. A gyorsan oltásfejlesztést követő gyorsan lezajló tömegimmunizációs kampányok jelentősége hatalmas, rengeteg életet sikerült megmenteni ezeknek köszönhetően.
Annak ellenére is, hogy Afrikában a világátlag töredékét sem tudta eddig elérni az átoltottság, a tudományos élet egyik fontos mérföldköve - és persze politikai csatározásokat kiváltó tényező is - a koronavírus elleni oltások léte.
Több milliárd beadott adag
A beadott több mint 8 milliárd adag vakcina a nyolc legelterjedtebb oltás adagjaiból tevődik össze a lenti grafikán látható összetételben. A Nature a vakcinák jelentőségét grafikonokon keresztül bemutató cikkében Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet genfi vezető tudósa azt mondja,
az oltásnak a halálesetek megelőzése mellett abban is nagy szerepe volt, hogy az élet visszatérhessen a normál kerékvágásba.
"A magas átoltottsággal rendelkező országokban a fertőzések és a halálesetek száma nem mozgott együtt, így még az új fertőzési hullámok esetén is alacsony maradt a halálozás" - mondja.
Életek százezreit mentette meg a vakcina
Figyelemre méltó az a gyorsaság, amellyel a világon jelenleg használt 23 koronavírus elleni oltást létrehozták: soha
egyetlen kórokozó ellen sem hoztak létre ilyen hamar oltóanyagot.
Jelenleg is több száz változat fejlesztése van folyamatban.
Becslések szerint a meglepően gyors fejlesztés és alkalmazás csak az Egyesült Államokban és Európában legalább 750 ezer életet mentett meg, világszerte pedig még sokkal többet. A WHO és a svédországi Solnában működő Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ múlt hónapban közzétett tanulmánya úgy becsli, 33 európai országban csak a 60 éves és idősebb korosztály körében 470 ezer halálesetet sikerült megelőzni oltásokkal.
Nem mindenhova jutott el
Az eredmények ismeretében igen fájó, hogy vannak olyan területek a világon, amelyekre még nem sikerült elegendő mennyiséget eljuttatni az oltásokból. A világ legmagasabban átoltott országaiban, például
- az Egyesült Arab Emírségekben,
- Chilében és
- Kubában
a beadott adagok száma 100 emberre vetített aránya meghaladja a 200-at, de
- Tanzániában,
- Afganisztánban és
- Pápua Új-Guineában
100 emberre kevesebb mint 20 adag jutott eddig.
"A vakcinákkal kapcsolatos egyenlőtlenség a világjárvány egyik legfájdalmasabb tapasztalata" - mondja Swaminathan, aki megjegyzi, hogy jelenleg két párhuzamos világ létezik.
Egyes régiókban a fertőzések és a halálesetek száma már nem mozog együtt, az élet kezd normalizálódni. Máshol azonban nem lehet tervezni, iskolákat nyitni, és a fertőzésszám megugrása a halálozások emelkedésével jár.
A fejlett országokban a jogosultak 83 százaléka kapott már legalább egy oltást, de a fejlődő országokban ez az arány 21 százalékra csökken. Ezek a számok megdöbbentőek Andrew Azman, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa szerint.
Azt hittük, mostanra a lemaradó államok is hozzájutnak majd oltáshoz, de az emlékeztető adagok beadása miatt helyzetük sajnos mit sem változott. Sőt, egyes országokon különböző területei közt is nagy különbségek mutatkoznak a vakcinafelvétel terén.
A variánsok átírják a térképet
A vakcinák mellett a variánsokról szólt még 2021: az egyes oltások hatékonysága nagyot változott az újabbnál újabb törzsekkel szemben, az omikronról pedig még nincsenek is teljes körű adataink. Szerencsére a súlyos megbetegedéssel és a kórházi kezeléssel szembeni védő hatás szinte minden ez irányban vizsgált oltás esetében egészen magas maradt.
Nem megkerülhető téma ugyanakkor a csökkenő immunitás, mely a delta kapcsán mutatkozott meg eddig a legjobban: a fél éve beadott második adagok már nem feltétlenül védik megfelelő mértékben az embereket.
Várhatók még újdonságok
Remény lehet ugyanakkor az a 300 tesztelés alatt álló oltás, melyből 200 még laborkísérletek alatt áll, 40 azonban már széles körű klinikai kutatásokban bizonyít. Ezek egy része forradalmi vagy abban, ahogyan bevihetjük az emberi testbe - orrba fecskendezve, nagy nyomású levegővel befújva vagy tapaszként viselve -, vagy működési mechanizmusában, mint a fehérje alapú vakcinák, melyek az ígéretek szerint jobban ellenállnak majd a variánsoknak is.
A tudományos világ abból is profitálhat, hogy
a pandémia két éve az oltáskutatásokra irányította a figyelmet:
a 2017-es képest szinte megduplázódott az oltásokhoz kapcsolódó tudományos munkák száma, melyekből természetesen komoly részt harapnak ki a koronavírus elleni oltásokkal foglalkozó tanulmányok, de az egyéb vakcinákkal kapcsolatos anyagok abszolút száma is nőtt.
A pandémia további részének alakulása várhatóan azokhoz köthető, akiket még csak most kezdhettek el oltani: a gyerekekhez. Már a delta is nagyban megemelte a gyerekeket érintő fertőzések arányát, így valódi szükség van arra, hogy számukra is használható vakcina is elérhető legyen. Az Egyesült Államokban már ötmillió gyermeket oltottak be ezzel, és Európában is megkezdődött az 5-11 évesek oltása.
