Akár a náthával szemben is immunissá tehet bennünket az az újfajta koronavírus elleni oltás, amely jelenleg kísérleti fázisban van. Az állatkíséretek során a vakcina már bizonyított azzal, hogy sertések számára az új koronavírus mellett egy azzal rokon, nagyjából unokatestvéri szintű kapcsolatban álló, másik koronavírussal szemben is védettséget adott – írja a MedicalXpress.

Steven Zeichner, a kísérleteket végző kutatócsoport vezetője szerint ha ilyen távoli kapcsolatban álló koronavírusok esetén állatokban hatékony a vakcina, akkor embereknél is feltételezhető, hogy többféle koronavírus általi megfertőződést lehet majd megelőzni a segítségével.

"Az egyéb koronavírusok 25 százaléka egyszerű náthát okoz, de akad köztük több olyan is, amely valódi veszélyt tartogat hosszú távon mint feltörekvő betegség.

Ha sikerülne a koronavírusokat mint lehetséges veszélyforrásokat kiiktatni, az hatalmas lépés lenne.

Erre egy univerzális oltás tökéletes megoldás lehet" – fogalmazott Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem szakértője.

Az új, univerzális oltás génmódosított baktériumot tartalmaz, és a jelenleg elérhető koronavírus elleni oltások árának töredékéért lehet előállítani Zeichner szerint. Az mRNS-oltások egy adagjának bekerülési költsége 10 dollár, miközben más, baktériumalapú oltásokat, például a kolera vagy a szamárköhögés ellenit, olcsón és hatalmas mennyiségben lehet előállítani. Egy dél-koreai cég egyetlen százliteres fermentáló használatával készített hatmillió adagnyi kolera elleni oltást egy év alatt, kevesebb mint egy dolláros áron. Zeichner szerint minekutána a százliteres fermentáló nem sokkal nagyobb, mint autónk benzintartálya, könnyen elképzelhető, mekkora mennyiség készülhet akkor, ha ennél jóval nagyobb tartállyal dolgozhatnak.

Zeichner és társai vírusfúziós peptidet felhasználva készítik az oltást: ez megtalálható gyakorlatilag az összes koronavírusban. A kutató elmondása szerint az általuk tanulmányozott génszekvenált minták egyikében sem tapasztaltak semmilyen változást a vírus ezen részén, így jó okuk van feltételezni azt, hogy nem is fog már mutáció bekövetkezni rajta.

Az oltás kicsit másképp működik, mint a jelenlegiek:

a kutatók az E. coli baktériumból távolították el azokat a részeket, amelyek megbetegítenek bennünket, és a génmódosított baktérium felületét vírusfúziós peptiddel vonták be. Ezt követően a baktériumot elölték, majd a vakcinát beadták. Az oltás esetében az immunreakciót a baktérium indította be. Az elölt teljes sejtes oltások technológiája jól ismert, az így készített vakcinák tárolása nem igényel különlegesen alacsony hőmérsékletet.

Az oltás állatkísérletekben a megfertőződést nem előzte meg, viszont a betegség kialakulását igen: most még az adagolást és egyéb kérdéseket illető, további állatkísérletek zajlanak vele, mielőtt a humán fázisba érhetne fejlesztése.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!