INFORÁDIÓ 
2021. január 18. hétfő
Piroska

koronavírus

covid-19

kína

vuhan

pandémia

Temetkezési cég alkalmazottjának védőfelszerelését fertőtleníti munkatársa a közép-kínai Hupej tartománybeli Vuhanban 2020. január 30-án. A kínai egészségügyi hatóságok szerint eddig 170 ember halt meg a koronavírus új, először Hupej tartományban azonosított változata okozta betegségben, a fertőzöttek száma meghaladja a hétezret. A kórokozó a világ több országában megjelent.

Ma egy éve kezdődött a koronavírus-járvány – most kiderült, milyen körülmények között

Infostart

Tavaly december elsején jelentkeztek koronavírusos tünetek az első regisztrált betegnél Vuhanban, és a tények az eddigieknél is erőteljesebben utalnak arra, hogy amit a vuhani kitörésről tudtunk, csak töredéke volt a valóságnak.

A kínai elnök, Hszi Csin-ping az idei év elején hetekre eltűnt az emberek elől, majd február 10-én egy biztonságos távolságban felvett videoüzenetben köszönte meg a vuhani kórházak dolgozóinak emberfeletti munkáját. Aznap 2478 új megbetegedés történt az országban hivatalos adatok szerint. A Hupej Tartományi Betegségmegelőzési és Megelőzési Központból frissen kiszivárogtatott, 117 oldalas dokumentum azonban csak a tartományon belül 5918 új esetről számol be ezen a napon.

A dokumentum arról tanúskodik, hogy amit a kínaiak mindig is vehemensen tagadtak, mégis igaz: erősen kozmetikázott számokkal tudósítottak a koronavírus-járvány kitöréséről. Október és április közt tartalmaz adatokat a járványról: nem szerepelnek benne arra vonatkozó utalások, hogy a számokat meghamisítani tervezték, de az annak idején nyilvánosságra hozott, azóta sosem korrigált hivatalos adatok és a dokumentumban szereplő számok közt jelentős eltérések vannak.

Lassan reagáltak

A CNN összefoglalója szerint a papírok merev, bürokratikus, felülről irányított egészségügyről, kőbe vésett, a helyzethez alkalmazkodni képtelen procedúrákról tanúskodik. Bár Hupej nagyon gyors reagálásúnak tüntette fel magát, valójában a tesztelés és a pozitív eredmények jelentése terén nagyon lassú volt. A tünetektől kezdve átlagosan 23,2 nap telt el, mire a pozitív eredmények megszülettek. Ez jelentősen növeli a reakcióidőt a vírussal kapcsolatosan.

"Világos, hogy hibákat követtek el, és nem csak olyan hibákat, amelyeket egy új típusú vírusnál lehet elkövetni.

Bürokratikus és politikailag motivált tévedések is történtek a vírus kezelésében. Ezeknek globális következményei vannak.

A teljes átláthatóságot sosem lehet garantálni, egy új vírusnál a technológiával és egyéb akadályokkal is meg kell küzdeni" – nyilatkozott Jang-csou Huang, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának globális egészségügyért felelős tagja, a kínai egészségügy szakértője.

A kiszivárgott dokumentumot a CNN szakértőkkel is ellenőriztette, akik megerősítették az eredetiségét. Az iratokat kínai, érthető okból anonimitást kérő, egészségügyben dolgozó emberek juttatták el a CNN-hez azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: a kínaiak cenzúrázták az igazságot, illetve ki akartak állni azok mellett, akik korábban már erről tettek tanúbizonyságot.

Furcsa statisztikák

A dokumentumokban bizonyos napokról részletes adatok olvashatók, míg másokról nem. Az egyik ilyen február 10.:

  • hivatalos esetszám Hupej tartományban 3911, ebből 2097 megerősített és 1814 gyanús eset,
  • valós esetszám 5918, ebből megerősített 2345, klinikailag diagnosztizált 1772 és gyanús eset 1796.

Huang szerint nagyon sok gyanús esetnek eleve a megerősítettek közt kellett volna szerepelnie. Ráadásul kezdetben csak a megerősített eseteket közölték, a gyanúsakat később sorolták föl, a klinikailag diagnosztizáltak arányát meg se említve. Nemzeti szinten a napi új eseteket kommunikálták, a gyanús esetekről pedig gördülő számsort adtak közre a járvány kezdetétől számítva. Úgy tűnik, a klinikailag diagnosztizált eseteket ebbe integrálták. Ez a módszer nagy mértékben csökkentette a súlyos esetek a statisztikákban való megjelenését.

Tünet nélkül nincs eset

William Schaffner professzor, a fertőző betegségek szakértője a Vanderbilt Egyetemen úgy véli, ezzel minimalizálni igyekeztek a kínai hatóságok a járvány látszólagos mértékét. A kínai irányelvek szerint a kontaktszemélyek, a láz vagy tüdőgyulladás jeleit mutató emberek gyanús esetek, akik klinikailag diagnosztizáltnak CT- vagy röntgenvizsgálat után számítottak. Február közepén aztán javítottak a statisztikákon, a klinikailag diagnosztizáltak is az igazolt esetek közé kerültek és a tartományban több magasabb rangú hivatalnok el is vesztette státuszát. Ennek ellenére még mindig kritizálták rendszerüket, mivel az aszimptomatikus eseteket továbbra sem számították az igazolt esetek közé.

További kozmetikázott adat volt a haláleseteké: március 7-én Hupej 2986 halálesetet jelentett hivatalosan, a belső jelentés azonban 3456-ot, igaz, olyan nap is volt, amelyen a belső adatok alacsonyabbnak mutatkoztak. Dali Yang szerint, aki a járvány eredetét kutatja, ekkor még mindig fontos volt a kínai hatóságok számára az, hogyan ítélik meg őket nyugaton: abban reménykedtek, megismétlődik 2003 és a SARS esete, és hamar minden visszatér a normál kerékvágásba.

A dokumentum új információkkal teli mindezen túl is.

  • Kiderül belőle, hogy a WHO-nak kommunikált 44 esettel szemben 2019-ben 200 esetet diagnosztizáltak Kínában koronavírusként.
  • Kezdetben SARS-teszteket használtak a diagnosztizálásra, amelyek nem bizonyultak működőképesnek.
  • A védőfelszerelés hiánya miatt a mintákban el kellett ölni a vírust, mielőtt diagnosztizáltak volna.
  • Belső audit is utalt arra, hogy a járvány kezelése távol állt a megfelelőtől. Nem volt megfelelő anyagi hátterük elegendő alkalmazott felvételére, és a járványügyi központoknak nem volt eszközük vagy jogkörük arra, hogy megfelelően járjanak el.

Egy éve kezdődött

Mindezeken túl aki megpróbált a járvány valós komolyságáról hírt adni, azt igyekeztek elhallgattatni: Li Ven-liang az elsők között hívta fel a figyelmet a megbetegedésre, amiért büntetést kapott. A szemészorvos Ven-liang február hetedikén belehalt a koronavírusba.

Kína eközben január végén a holdújévet ünnepelte, egy világjárvány messzi rémálomnak tűnt, az ország vezetői pedig gazdaságuk megmentése érdekében szóban mindet megígértek a járvány megelőzésére. A Lancetben közölt adatok szerint épp ma egy éve, december elsején jelentkeztek koronavírusos tünetek az első regisztrált betegnél Vuhanban. A megbetegedettek száma mára átlépte a hatvanmilliót, másfélmillióan pedig belehaltak a betegségbe.

A kínaiak eközben lázasan dolgoznak azon, hogy a felelősség terhe lekerüljön vállukról: igyekeznek azt a narratívát erősíteni, hogy bár az első megbetegedések náluk következtek be, a zoonózis nem, a vírus máshonnan került be az országba. Az állami média szerint fagyasztott élelmiszerrel jutott be az országba a koronavírus a Guardian beszámolója szerint. Kínai tudósok még a Lancetnek is benyújtottak egy egyelőre nem ellenőrzött tanulmányt: az állam vállai nem bírják el a pandémia kirobbantásának eredeti bűnét, úgy tűnik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/AP/Chinatopix
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Sas József

Meghalt Sas József, a Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, színész és rendező....
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018