A pandémia kezdetén nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, milyen felületen mennyi ideig marad életképes a vírus, de a Lancet cikkében hivatkozott adatok alapján a levegőre sokkal jobban oda kell figyelnünk, mint arra, hogy mikor érünk fémhez vagy műanyaghoz.
A légzőszervrendszert megtámadó vírusok alapvetően háromféle módon fertőzhetnek:
- kontaktussal: egy másik fertőzöttel való kapcsolat, vagy a vírus által szennyezett tárgyak útján
- cseppfertőzéssel, ha a fertőzött személy közvetlen közelében vagyunk kisebb, a levegőben fennmaradni képes, mikroméretű cseppek által, melyek képesek akár nagyobb távolság megtételére is a levegőben utazva
Az ilyen vírusok terjedésében a cseppfertőzésre koncentrálnak a megelőzési tanácsok, ennek mentén lett a koronavírus elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a távolságtartás. Igaz, e téren sincs teljesen egységes álláspont, mivel a WHO egy, az amerikai járványügyi hatóság és a brit nemzeti egészségügyi szolgáltató pedig két métert javasol betartani.
Ahhoz, hogy értelme legyen a távolságtartásnak, ezen a rádiuszon belül kell a földre esniük a részecskéknek, hogy ne tudjanak tovább fertőzni. Ez a 60-100 mikrométer nagyságú részecskékkel történik meg, viszont a légzőszervi megbetegedésekért felelős patogének leginkább az öt mikrométeres aeroszolrészecskékhez kapcsolódnak. Ezek pedig képesek a levegőben maradni és fertőzni is. Erre utalnak olyan fertőzések esetei, melyekben nem jött lére közvetlen kontaktus, így az ultra finom aeroszolrészecskéknek lehetett csak szerepük a megbetegedésben.
A fentiek tükrében már júliusban kétszáz kutató írta alá azt az állásfoglalást, mely szerint komolyabb figyelmet kell szentelnünk a levegőben történő terjedésnek. Az amerikai járványügyi hivatal a múlt hónapban szintén a levegőben történő terjedés elméletének egyre megalapozottabb voltáról szóló információkkal frissítette honlapját. Az általuk közölt esetekben a megfertőzöttek két méternél nagyobb távolságra, de rosszul szellőző helyiségben töltöttek együtt több mint harminc percet.
Bármi is legyen a fő terjedési mód, az biztos, hogy a koronavírus beltéri körülmények között jobban tud fertőzni, mint a szabadban. A hideg évszak közeledtével az emberek egyre több időt töltenek el beltérben, ami a fertőzésszám emelkedéséhez vezethet, ugyanúgy, mint az a tény, hogy egyre többen fáradnak bele a konstans járványba. A Lancet felhívja a figyelmet arra, hogy figyelmeztetni kell mindenkit az óvintézkedések folytatására ebben az időszakban is.
