Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

Koronavírus - A gyerekekkel való együttélés nem jelent "nagyobb kockázatot"

A kutatóknak arra is van ötlete, hogy mi állhat ennek hátterében.

A gyerekekkel való együttélés nem befolyásolja a kockázatát annak, hogy a felnőttnél az új koronavírus okozta súlyos tünetek alakulnak ki - állapították meg brit kutatók.

A szakértők kilencmillió, 65 év alatti felnőtt február és augusztus közötti adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a gyerekkel egy háztartásban és a gyerek nélkül élők koronavírus miatti súlyos tüneteinek kockázatát - írja a BBC.com.

Megállapították, hogy a 18 év alattiakkal való együttélés nem növeli annak rizikóját, hogy valaki a SARS-Cov-2 miatt súlyosan megbetegedjen, vagy esetleg meghaljon az új koronavírus okozta Covid-19 következtében.

A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSHTM) és az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy általános iskolás korú vagy annál fiatalabb gyerekekkel együtt élő felnőttek esetében nem nagyobb a koronavírus-fertőzés vagy az ezzel kapcsolatos kórházba kerülés esélye.

Sőt, ők mintegy 25 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg Covid-19 következtében, mint a gyerek nélkül élők. A tudósok úgy vélik, ennek hátterében az egészségesebb életvitel állhat, mely a gyerekeket nevelőket jellemzi egy korábbi vizsgálat szerint.

A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek esetében kissé - nyolc százalékkal - nagyobb az esélye a koronavírus-fertőzésnek, de nem emelkedik a kórházba kerülés rizikója. Ezeknél a felnőtteknél 27 százalékkal kisebb a kockázata, hogy meghalnak a betegség következtében. Vélhetően egészségesebbek, mint a hasonló korú gyerektelenek.

Az egyelőre még nem publikált tanulmány a február és augusztus közötti időt vizsgálta, tehát átfogta azt az időszakot is, amikor a brit iskolák nyitva voltak, és azt is, amikor március 20. után nagyrészt bezártak és csak néhány gyerek látogatta az intézményeket. Szintén magában foglalta a nyári szünetet is, de az iskolák szeptemberi újraindítását már nem.

A tudósok munkájuk során figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint a dohányzás, a társadalmi-gazdasági nélkülözés, az etnikum és a krónikus egészségügyi problémák.

Ben Goldacre, az Oxford Egyetemhez tartozó DataLab igazgatója elmondta, a kutatócsoport folytatja az adatelemzést az újabb korlátozások bevezetése után, ami sok intézmény bezárását jelenti, de az iskolák tovább működnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×