Miközben az állatok emberhez való közelítése - ami az orvosi kutatások nevében zajlik - értékes betekintést nyújt az emberi test működésébe, és abba, hogy miként alakulnak ki a betegségek, a brit tudósok álláspontja szerint egyértelmű szabályozásra lenne szükség, hogy az állatok "emberiesítését" körültekintően ellenőrizzék.

Az olyan szélsőséges forgatókönyvek, amelyek például arról szólnak, hogy emberi agysejteket főemlősökbe áthelyezve beszélő majmokat hozhatnak létre, a tudományos fantasztikus irodalom részei maradnak, ám a kutatók világszerte folyamatosan egyre kijjebb tolják a határokat. Kínai szakemberek emberi őssejteket vittek már be kecskemagzatokba, amerikai tudósok pedig tanulmányozták annak lehetőségét, hogy emberi agysejtekkel rendelkező egeret alkossanak meg - bár végül nem tették meg.

A brit Orvostudományi Akadémia szakemberei jelentést állítottak össze az emberi anyagot tartalmazó állatok kutatási célú használatáról (http://www.acmedsci.ac.uk), és abban arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen vitatható kutatások különleges felügyeletet igényelnek.

Az akadémiai munkacsoportot Martin Bobrow, a Cambridge-i Egyetem orvosgenetikai professzora vezette, aki három területet emelt ki. "Az emberek akkor kezdenek aggódni, amikor vagy az agyhoz érünk, vagy a szaporító sejtekhez, illetve azokkal a központi jellegzetességekkel foglalkozunk, amelyek segítenek felismerni, hogy mi is, ki is egy személy: a bőr struktúrája, az arc alakja és a beszéd" - magyarázta Bobrow.

A jelentés szerzői azt javasolják a brit kormánynak, hogy hozzon létre nemzeti szakértői bizottságot, amely a jelenlegi rendszerbe illeszkedve működne, és amely áttekintené ezeket a kényes területeket. Brit miniszterek üdvözölték a jelentést, és megígérték, hogy alaposan megfontolják az abban foglalt ajánlásokat.