Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Nem elrettentő a halálbüntetés

A halálbüntetés nem rettent el a bűnelkövetéstől a kriminológusok többsége szerint - áll a chicagói Északnyugati Egyetem által közzétett tanulmányban.

Egy 1996-ban készült hasonló felmérés mintájára az egyetem munkatársai az Amerikai Kriminológiai Társaságnak, a világ legnagyobb szakmai szervezetének 79 szakértőjét kérdezték meg. Megkérték őket, hogy ne egyéni meggyőződésük, hanem szakmai tapasztalatuk alapján foglaljanak állást a halálbüntetésről.

A megkérdezettek 88,2 százaléka adott nemleges választ arra a kérdésre, hogy "elrettentő-e a halálbüntetés", azaz valamivel többen, mint 1996-ban (83,6 százalék). Michael Radelet és Traci Lacock kutatók azt is elmondták, hogy amikor 2006-ban egy közvélemény-kutatás során a nagyközönséget is megkérdezték, a válaszadók 64 százaléka vélte úgy, hogy a kivégzéstől való félelem nem csökkenti az emberölések számát.

Arra a kérdésre, hogy a halálbüntetés megszüntetése módosítaná-e a gyilkosságok gyakoriságát valamely szövetségi államban, a kriminológusok 87 százaléka közölte: meg van róla győződve, hogy nem (1996-ban hasonló volt az arányuk).

A szakértők túlnyomó többsége (90,5 százaléka) állítja, hogy a tényleges életfogytiglani büntetés nem kevésbé elrettentő, mint a halálbüntetés.

A megkérdezett kriminológusok mindössze 2,6 százaléka vélte úgy, hogy az emberölésért kiszabható halálbüntetés visszatartó erejű. A válaszadók 75,4 százalékának véleménye szerint a politikusok azért védelmezik a legsúlyosabb büntetést, hogy megmutassák: keményen fellépnek a bűnözéssel szemben (1996: 86,6 százalék).

Az Egyesült Államokban tavaly 37, az idén az év első felében pedig 32 embert végeztek ki.


Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×