A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a magyar kutatási eredményeket globális nagyvállalatokon keresztül kell a piacra juttatni. Az akadémiának segítenie kell a kis- és középvállalkozásokat, hogy tudásintenzívek legyenek; először a legjobbakat kell támogatni; és fejleszteni kell a társadalomtudományokat.
Pálinkás József a Heti Válasz által szervezett konferencián bejelentette, a négy alapelv mentén támogatási programokat indít a jövőben az akadémia. A nemrégiben megválasztott akadémiai elnök azt mondta, a magyar vállalkozásoknak mindössze 20 százaléka innovatív, az OECD országok átlagának mindössze 42 százalékát fordítjuk kutatásfejlesztésre, az egy főre jutó ráfordított összeg tekintetében pedig az utolsó negyedben van Magyarország.
Pálinkás József szerint a szellemi tulajdon, az innováció hajtóereje, a tudósok létrehozása és a vállalkozói hajlandóság szempontjából a 25. helyen vagyunk a 34-ből.
A Zinnia Group ügyvezető igazgatója mindezzel egyetértett, de úgy vélte, hogy Magyarország az elmúlt 10-15 évben mégis felzárkózási pályán haladt, a lemaradásunk az EU átlagtól pedig évrol-évre csökken. Nyíri Lajos elmondta, a kutatásfejlesztésre fordított összeg még mindig csak a bruttó hazai össztermék 1%-a alatt van.
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke szerint az új találmányok kifejlesztését már leginkább az időverseny határozza meg, hiszen szerinte ugyanazt sokan képesek megoldani, pénze mégis csak annak lesz belőle, aki a legelőször megalkotja. Bendzsel Miklós az eloadásában azt mondta, nem szabad hibáztatni egy-egy feltalálót, vagy mérnököt, ha egy szabadalmat elad egy külföldi vállalatnak, hiszen mint mondta, Magyarország, és egy önálló mérnök túl kicsi ahhoz, hogy bevezessen a piacra egy új megoldást.
Három megyére adtak ki viharjelzést - ítéletidővel ront ránk a hidegfront